Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ha érdeklik az ÚJ SZÓ napilap hírei katincson erre a web oldalra:

www.ujszo.sk

Nemismeri a Slovákiai telepulések Magyar-Slovák elnevezéseit ? 

Katincson a linkre:

 http://www.foruminst.sk/sl/11/databaza_obci/1/databaza_obci_slovenska


Bugár Béla az Uj szó stúdioban, kattincson a linkre.

http://ujszo.com/online/kozelet/2012/11/08/bugar-bela-az-uj-szo-studioban


 


Nemzetstratégia

 2010. június 1. kedd, 12:40 | Kövesdi Károly

Miközben a sok „vájtfülű” publicista belpolitikai párhuzamokat emleget, a magyar állampolgárság kérdésében nem árt feltennünk egy kardinális kérdést: hogyan biztosítja a jelenlegi Szlovák Köztársaság állampolgárainak jogvédelmét, alkotmányos jogait? Mert ha olyan jó lenne nekünk Szlovákiában, mint azt a szlovák politika kifelé mutatja, minden rendben lenne. De semmi sincs rendben.

 A Dzurinda-kormány a nemzetközi határozatokkal ellentétben az ország közigazgatási rendszerét (reformnak nevezve) a szlovákiai magyarok hátrányára változtatta meg. A szlovák alkotmányban a több mint félmillió szlovákiai magyar másodrendű állampolgár („mi, a szlovák nemzet”). A hatályos szlovák alkotmány szerint itt nem élnek magyarok. A 2001-es népszámlálásból kiderült, hogy Szlovákiában tíz év alatt „eltűnt” 50 000 magyar. Az országos népszaporulat tükrében ez indokolatlan, az asszimiláció előrehaladott állapotát tükrözi. A Fico-kormány a dél-szlovákiai beruházáspolitika terén hátrányosan különbözteti meg a magyarok lakta területeket. Az európai uniós támogatásokat a kormány négy évig nemzetiségi alapon osztogatta (lásd magyar alapiskolák felújítása). A kormány négy éve alatt napi gyakorlattá vált a verbális és tettleges magyarellenesség. Magyarországi tanárokat tartóztattak le, akik Pozsonyban a diákjaikkal magyarul beszéltek az utcán. Jogállamban a bíróság és az ügyészség független a kormányzó hatalomtól; Szlovákiában a belügyminiszter és a miniszterelnök össztüzet zúdít egy szlovákiai polgárra, befolyásolva a rendőrséget, bíróságot. Hamis orvosi látleletből, rendőrségi kényszerítésből sincs hiány. A tettesek az államhatalom csöndes beleegyezésével szabadon járnak, a Malina Hedvig-ügy lezáratlan. A szlovák állam nem védte meg polgárát, csak azért, mert magyar nemzetiségű. Dunaszerdahelyi futballmeccsen magyarországi és csallóközi magyar szurkolók ellen lép fel a szlovák belügy, ritka brutalitással. Az incidensnek több sérültje van. A szlovák kormány a mai napig adós a válasszal. A Fico-kormány nem engedi be a Magyar Köztársaság elnökét az országba. Ez a lépés példa nélküli Európában. A kormánykoalíció egyik pártjának vezetője (Slota) sorozatosan és nyilvánosan gyakorolja a nemzetgyalázást, szítja a gyűlöletet ellenünk, a nyilvánosság előtt sértegeti a magyar külügyminisztert. A felelősségrevonás elmarad. A kormány iskolaügyi minisztériuma sorozatosan nyirbálja a szlovákiai magyar diákok nyelvhasználati jogát. A szlovák kormány „nyelvtörvénye” a szlovákiai magyarok nyelvhasználati jogai ellen készült.

A lista tetszés szerint bővíthető. Közben a Magyarországon élő kisebbségek az önkormányzatiság előnyeit élvezik, és a Magyarországra költöző szlovák családokat barátságos, jószomszédi légkör fogadja. Ki beszélhet itt tehát arroganciáról? Az állampolgárságról szóló magyarországi törvényt akár határozott válasznak is tekinthetnénk (ha az lenne, de nem az!) arra a barátságtalan, arrogáns és diszkriminatív politikára, amelyet Szlovákia folytat a saját polgárai és déli szomszédja ellen.

Nekünk, magyaroknak azért illenék észrevennünk néhány aprócska párhuzamot is. Nevezetesen, hogy 90 év alatt (leszámítva a háborús éveket) sosem nyílt lehetőség a nemzetcsonkolás enyhítésére. A sebek akkorák voltak, hogy szlovák barátaink el sem tudják képzelni. Merthogy Trianont nem tanítják az iskolában. A szlovák iskolában csak az ebül szerzett jószág elvesztése itánti rettegés motiválta ellenségképet sulykolják nemzedékek agyába. De azt folyamatosan.

Az új  állampolgársági törvényt a magyar nemzetpolitika érdeke motiválta, s nem valamiféle belpolitikai sikerhajhászás. Az új kormánynak, ekkora legitimitással erre semmi szüksége. Arra viszont igen, hogy kimondja: Magyarország, kihasználva az uniós védernyőt, nem lehet mindenki lábtörlője. Ráadásul, lassan mondom, hogy Gyurcsány Ferenc is megértse: a történelmi lépést nem hozzánk mérték, hanem az egykori kisantant összességéhez. Romániának, Szerbiának, különböző okok miatt, nincs kifogása a törvény ellen. Csupán a Beneą-kreatúra, Václav Klaus bólogat. Ficóék magukra maradtak, mi meg ne érzékenykedjünk, hanem gondoljunk szüleinkre, nagyszüleinkre, akiknek keményebb próbákat kellett kiállniuk. A 2004-es népszavazást sem a magyar nép rontotta el, hanem a nemzet ellen politizáló akkori garnitúra. A garnitúrák jönnek-mennek, mint a költöző madarak, ám a világ még nagyon sokáig nemzetekből fog állni. A liberális, korlátlanul habzó törekvések ellenére is. És minden nemzetnek joga az önvédelem. S ami a lényeg: az új törvény (ellentétben az elsietett szlovákkal) nem vesz el senkitől semmit, hanem jogvédelmet ad.

 

 

 

Sme: Magyarországgal és a magyarokkal volt elfoglalva a szlovák külpolitika

 

 

 

 

  2010. május 4. kedd, 15:42 | MTI

 Pozsony

|

Romlott a nemzeti kisebbségek jogbiztonsága az utóbbi négy év alatt Szlovákiában - állítja a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet. Petőcz Kálmán, az intézet programigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák kormány a nemzeti kisebbségi jogok minőségi mutatóit gyakran mennyiségi mutatókkal cseréli fel.

  "Míg mi a hatékonyságról beszélünk, addig a kormány a kisebbségi iskolák, színházak és hasonlók számáról beszél" - jelentette ki Petőcz keddi pozsonyi sajtóértekezletén. Szerinte a helyzet megváltoztatása addig nem lehetséges, amíg a politikusok a kisebbségi jogokat külön kategóriaként, s nem az alapvető emberi jogok részeként értelmezik.
A Fórum Intézet helyzetértékelése azt mutatja, hogy Robert Fico kormánya idején tovább mélyült a "társadalmi különbség" a szlovák és a magyar etnikum között.
"Nem arról beszélünk, hogy társadalmi különbség van egy zsolnai szlovák és egy révkomáromi magyar között, hanem arról, hogy ez működik a révkomáromi szlovák és a révkomáromi magyar között" - jegyezte meg Petőcz.
Három témakör van, amelynek problémáit - figyelembe véve az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretszerződését - hosszú távon nem kezelik megfelelően, és nincsenek megoldva. Petőcz megjegyezte: a keretszerződés alapján a nemzeti kisebbségeknek joguk van nemzeti identitásuk fejlesztésére.
"Ezért, ha az állam csak a status quót kívánja megőrizni, akkor az azt jelenti, hogy feladta a fejlődést. A probléma abban áll, hogy az eredeti állapotot sem sikerült megőrizni" - fejtette ki a volt diplomata. Robert Fico kormánya hivatalba lépésekor 2006-ban nyilvánosan megígérte: kormánya megőrzi a nemzetiségi jogok akkori szintjét. 
A második problémakör, hogy a keretszerződés 15. cikkelye kimondja: a kisebbségeknek joguk van beleszólni az őket érintő döntésekbe. "A politikai elit az utóbbi négy évben mintha megpróbálta volna saját maga meghatározni, milyen legyen egy nemzeti kisebbség identitása. Nincs megfelelő mechanizmus arra, hogy a kisebbségek részt vegyenek az őket érintő ügyekről hozott döntésekben" - mutatott rá Petőcz.
A harmadik, de legnagyobb problémának a kultúrák közti párbeszéd hiányát nevezte. "Ennek elemei teljességgel hiányzanak a mai oktatási rendszerből" - szögezte le. Hangsúlyozta, hogy a kultúrák közti párbeszédre elsősorban azokban a régiókban van szükség, ahol a szlovákok és a kisebbségek együtt élnek.
A Fórum Intézet úgy látja, hogy a nemzeti kisebbségi közösségek hosszú távú fejlődéséhez Szlovákiában nincs meg a megfelelő jogi, intézményi és politikai keret és háttér, s a megoldatlan problémák rendszerint társadalmi feszültségekhez vezetnek.

Hozzászólások (1):


 

 2010. április 21. szerda, 12:36 | MTI
Pozsony

A szlovák külpolitika a most záruló választási időszakban annyira el volt foglalva Magyarországgal és a magyarokkal, hogy szinte semmi másra nem maradt ideje - írta a Sme című szlovák liberális napilap szerdai elemzésében.

"A szlovák külpolitika az elmúlt nem egészen négy évben energiája nagyobb részét a Magyarországgal szembeni szlovák eljárások megvédésére, illetve a szlovákiai magyar kisebbség ellen irányuló kormányzati lépések magyarázatára fordította. Szlovákia érdekei helyett tulajdonképpen csak a kormánykoalíció hibás lépéseit védelmezte" - olvasható a terjedelmes elemzésben.
"Elismeri ezt részben a szlovák külügyminisztérium éves jelentése is" - jegyezte meg Peter Morvay, a Sme szerzője.
Morvay szerint a Fico-kormány hatalomra kerülése után az addig aránylag nyugodt szlovák-magyar kapcsolatok gyorsan megromlottak. Az szlovák kormány nem tartotta be azt az ígéretét, hogy a kisebbségi jogok terén fenntartja a korábbi status quót. A nacionalista és idegengyűlölő Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) magába foglaló koalíció megkérdőjelezte a szélsőséges ideológia kormányzati elutasítását.
"A szlovák-magyar államközi kapcsolatokat meghatározó legfőbb tényezőt a szlovák kormány politikája jelentette Szlovákia lakosságának egy részével, a magyar kisebbséggel szemben. A kapcsolatok szintjét elsősorban a szlovák kormány lépései határozták meg"  - vélte a szerző.
Megjegyezte: a kezdetet Robert Fico kormányfő és Robert Kalinák belügyminiszter közös fellépése jelentette, amikor csalással és lényegében egy szlovákellenes összeesküvésben való részvétellel vádolták meg Malina Hedviget, a Nyitrán megvert magyar diáklányt.
A szerző ezután felsorolta a Fico-kormány magyarellenes lépéseit (földrajzi nevek írása a kisebbségi tankönyvekben, támogatási politika, amely hátrányosan megkülönböztette a magyar többségű településeket és iskolákat, Sólyom László kitiltása Szlovákiából, államnyelvtörvény), s úgy véli, hogy a habot a tortán az SNS politikusainak magyarokat sértő kijelentései alkották, amelyeket idővel - bár kissé finomabb formában - a többi kormánypolitikus is átvett.
"A kormánypártok agresszív tónusát fokozatosan a két külügyminiszter (Ján Kubis, Miroslav Lajcák) is átvette" - állította a lap. Hozzátette, hogy az elmúlt időszakban a határokon átnyúló szlovák-magyar együttműködés is visszaesett.
Lajcák a lapnak adott interjújában visszautasította azt az állítást, hogy Szlovákia az úgynevezett magyar kártyával játszana. "Ez nem a magyar kártyával való játékról szól. A probléma előttünk van, s nekünk azt meg kell oldanunk" - szögezte le.

Hozzászólások (1):


 

 Gaąparovič aláírta az állampolgársági törvény módosítását

 

Pozsony |

Ivan Gaąparovič szlovák államfő hétfőn aláírta a módosított állampolgársági törvényt. A pozsonyi parlament által néhány napja elfogadott módosítás lényege, hogy az a szlovák állampolgár, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot.


„Ez itt az én hazám”

2010. május 31. hétfő, 20:13 | Juhász Katalin

Munkámból kifolyólag sok magyarországival érintkezem, és meg sem tudom számolni, hányan kérdezték tőlem az elmúlt héten, hogy a fennálló helyzet ellenére szeretnék-e kettős állampolgár lenni.

 Először úgy magyaráztam nekik a tényállást, mint egy hatévesnek, aztán szétküldtem az egy hónappal ezelőtti, illetve a legfrissebb pártpreferenciákat. Mivel azonban a nekem szegezett kérdések áradata nem csitult, úgy határoztam, „tudományos” honleányi értekezést eresztek meg itt, és a továbbiakban ezt az írást linkelem nekik.
Szóval nézzük, mi mindenre vagyok büszke. Hosszú évek óta büszke vagyok a majonézes tőkehalsalátára (treska v majonéze). Szerintem kevés finomabb találmány létezik gasztronómiai fronton, és azt hiszem, ezzel az „anyaországban rekedt magyarok” felvilágosultabb része is tisztában van, különben nem vásárolnák ipari mennyiségben a szlovákiai szupermarketekben. A magyarországi majonézes saláták nem vehetik fel a versenyt az itteniekkel: édeskések, rágósak, egyformák, vitatkozzon velem, aki mer! Büszke vagyok a szlovákiai csokikra és kekszekre. ?tudentská peča?, Kofila, Ąadové kaątany, Fidorka, Horalky. Büszke vagyok a söreinkre, a borókapálinkánkra.
Büszke vagyok a Longital nevű pozsonyi zenekarra, akik hallatán pár hónappal ezelőtt az amerikaiaknak is, naná, hogy leesett az álluk. Büszke vagyok Kassa főutcájára, Lőcse főterére, Selmecbánya látképére, a dobsinai jégbarlangra,Gömör dombjaira, a Kassa–Pozsony Intercity járatra, amelyen képtelenség olvasni vagy aludni, állandóan ki kell bámulnia az ablakon az embernek, annyi szépséget lát. Büszke vagyok a Teatro Tatro színtársulatra, Milan Lasicára, Svätopluk Mikyta képzőművészre, Pavol Rankov íróra, Michal Kaąčák zenészre és fesztiválszervezőre, Matej Landl színészre, és még egy csomó mindenkire, akiket személyes ismerőseimnek tudhatok, és akiknek nem számít, hogy magyar vagyok, és néha rosszul ragozok ezt-azt.
Egy hét magyarországi tartózkodás után már honvágyamvan. Furcsa dolog ez. Az elmúlt héten rá kellett jönnöm, hogy a sors kegyeltje vagyok, amiért két kultúrát is a magaménak tudhatok, két nyelven is elboldogulok. És ez az érzés többet ér bármilyen papírnál, igazolványnál, hivatalos dokumentumnál...


 Bugár Béla nem fogja kérni a magyar állampolgárságot

 2010. május 30. vasárnap, 17:20 | ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
Pozsony
|

A HZDS elnöke biztos bene, hogy pártja a választásokon tíz százalék felett fog teljesíteni, és kétpárti koalíciót alakíthat a Smerrel. Vladimír Mečiar ezt délután, a Markíza televízióban mondta, ahol Bugár Bélával, a Híd elnökével vitázott.

 A felmérések szerint azonban Mečiar elképzelése valószerűtlen, így nálunk is előállhat egy olyan helyzet, mint a hétvégén a cseh választásokon, hogy a legtöbb szavazatot szerző párt nem tud kormányt alakítani. „Nem érdekelnek azok a semmirekellő ügynökségek, meg a felméréseik. A HZDS része lesz a parlamentnek is, meg a kormánynak is. Pont” – vélekedik Mečiar.

Ehhez viszont az SNS-re is szükségük lesz, már ha Slotáék átlépik az öt százalékos küszöböt. „Slota nincs itt, róla ne beszéljünk” – válaszolta később Mečiar arra a kérdésre, hogy tudna-e az SNS-szel kormányozni. A műsorban Bugár Béla, a Híd elnöke kijelentette, pártja semmiképp nem járul hozzá egy Smer-HZDS koalícióhoz, sőt semmilyen koalícióhoz, amelynek a Smer tagja. „Nekünk nem jelentene gondot, ha Iveta Radičová lenne a kormányfő ” – így Bugár.

A műsorban Bugár Béla hisztérikusnak nevezte a magyar kettős állampolgárságról szóló törvényre adott szlovák reakciót. Véleménye szerint ez tovább rontott a magyar-szlovák kapcsolatokon. Elárulta: ő maga nem fogja kérvényezni a kettős állampolgárságot. "Én, mint a Szlovák Köztársaság állampolgára, aki a kisebbségek, köztük a magyarok érdekeit is képviselem, nem mutathatok rossz példát" - mondta.

A Híd elnöke szerint előbb tárgyalni kellett volna Magyarországgal, és ha már eredmény nem is született volna, legalább nem lett volna kampánykérdéssé a téma Szlovákiában. "Ez nem volt jó javaslat, rosszul volt időzítve" - mondta. Véleménye szerint a javaslat nincs összhnagban az Alkotmánnyal.
(vps, sita)


Megalakult az Orbán-kormány - összefoglaló

2010. május 29. szombat, 17:22 | MTI
Budapest
|

Miniszterelnökké választotta Orbán Viktort a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés szombaton; a miniszterek kinevezésével megalakult a rendszerváltás utáni kilencedik kormány.A parlament egy szavazással döntött a kormányprogramról és a kormányfő megválasztásáról.

 
(Somogyi Tibor felvétele)


A képviselők közül 261-en igennel, 107-en nemmel szavaztak, tartózkodás nem volt. Igennel szavazott 225 fideszes, 36 KDNP-s képviselő, nemmel voksolt 54 szocialista, 40 jobbikos és 13 LMP-s képviselő. A szavazástól 18 képviselő maradt távol.
A miniszterelnök, aki nyolc év után, másodjára alakított kormányt, ezt követően letette esküjét.
Orbán Viktor a szavazás előtt válaszolt a kormányprogram vitájában elhangzottakra. Azt kérte a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciójától, hogy a jövő héten indítsa el az új alkotmány elkészítésének munkafolyamatát.
A vitában elhangzott kifogásokra reagálva kifejtette: voltak, akik azt kritizálták, hogy hiányoznak a programból az intézkedések, az iránytű önmagában nem elégséges, hogy kiadjon egy programot, hiányzik a bevételi oldala, számok nélkül nincsenek célok, az eszközöket fel kell sorolni egy kormányprogramban. Orbán Viktor szerint akik ezt kérték, arra tettek javaslatot, hogy "már most folytassuk le a következő négy év legfontosabb vitáit".
A Fidesz elnöke szerint először meg kell egyezni a legfontosabb célokban, azokat lépésről lépésre meg kell közelíteni, majd a parlamentben meg kell vitatni, erre pedig lesz is mód.
A jövő hétfőn 47 éves Orbán Viktor a Nemzeti Együttműködés Programja címet viselő kormányprogram zárszavában felidézte, összességében alig talált a felszólásokban felé áradó rosszindulatot, ártani akaró vagy bántó szándékot, ugyanakkor néhány fontos kérdésben a program vitájában súlyos véleménykülönbségekre derült fény, egyebek közt arról, hogy volt-e forradalom az áprilisi választásokon.
Orbán Viktor szerint akik vitatkoztak azzal, hogy áprilisban a szavazófülkékben forradalom zajlott le, azt mondják, demokráciában nem lehetséges olyan forradalom, amely nem a demokrácia megdöntésére irányul.
A 85 oldalas kormányprogramnak az előszó mellett három nagy fejezete van: a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, a Nemzeti Együttműködés Rendszere és a Nemzeti ügyek. Utóbbi öt témára oszlik: a gazdaság talpra állítására, a rendre, az egészségügy megmentésére, a szociális biztonság megteremtésére, valamint a demokratikus normák helyreállítására.
Kormányfővé választása és eskütétele után Orbán Viktor aláírta előterjesztését kormánya minisztereiről, és átadta azt Sólyom László köztársasági elnöknek a Parlamentben. Kevéssel ez után Sólyom László a Sándor-palotában átadta az új kormány minisztereinek a kinevezési okmányokat. Ezzel a közjogi aktussal megalakult az új kormány.
Az államfő belügyminiszterré nevezte ki Pintér Sándort, honvédelmi miniszterré Hende Csabát, közigazgatási és igazságügyi miniszterré Navracsics Tibort, külügyminiszterré Martonyi Jánost, nemzetgazdasági miniszterré Matolcsy Györgyöt, nemzeti erőforrás miniszterré Réthelyi Miklóst, nemzeti fejlesztési miniszterré Fellegi Tamást, vidékfejlesztési miniszterré Fazekas Sándort és tárca nélküli miniszterré Semjén Zsoltot.
A kinevezési okmány átvétele után a miniszterelnök és a miniszterek visszamentek az Országgyűlésbe, ahol Orbán Viktor bemutatta őket, majd letették az esküt.
Az új miniszterelnök a tárcavezetők bemutatásakor azt mondta, olyan kormánytagokra van szüksége az országnak, akik meg tudnak felelni egy új politikai-gazdasági rendszer megalapítása által támasztott követelményeknek, megfelelő kvalitásokkal rendelkeznek, megfelelő jártasságot szereztek, tapasztalt emberek, vezetők, és készen állnak arra, hogy politikai vezetőként viselkedjenek, vagyis döntéseket hozzanak, és a döntéseikért vállalják a felelősséget. Jelezte, hogy ezért nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve mentén.
Szombaton a rendszerváltás utáni kilencedik kormány alakult meg, ezt a Fidesz és a KDNP a plenáris ülés után nagygyűlésen ünnepelte meg az Országház előtt a Kossuth téren.


Fico fenyegetőzése

 Martonyi János leendő magyar külügyminiszter tegnapelőtt Pozsonyban közölte szlovák kollégájával, az alakuló magyar parlament törvényt készül elfogadni a magyar állampolgárságról. A válasz nem soká váratott magára. Robert Fico szinte azonnal bejelentette, visszarendelték a budapesti szlovák nagykövetet, összeül a szlovák kormány, és elkészítik a gyors választ erre a „példa nélküli támadásra”.

 


 

Orbán: nem ülünk fel provokációknak

2010. május 18. kedd, 18:00 | MTI
Budapest
|

Orbán Viktor szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a szlovák választáson induló nemzeti pártok folyamatosan provokálják és provokálni is fogják Magyarországot, "mi azonban ezeknek a provokációknak nem ülünk fel".

 A leendő kormányfő ezt a kettős állampolgárságról szóló magyar jogszabállyal kapcsolatos szlovák nyilatkozatokra reagálva mondta kérdésre válaszolva keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az MTI azzal kapcsolatos felvetésére, amely szerint Robert Fico szlovák kormányfő kedden közölte: Pozsony felszólította Budapestet, hogy haladéktalanul kezdjenek párbeszédet a szomszédos országbeli magyarok kettős állampolgárságát érintő törvényjavaslatról, Orbán Viktor úgy reagált: amikor az új kormány hivatalba lép - ami reményeik szerint a következő hét végén megtörténik -, megkezdi a szokásos diplomáciai munkát is, egészen addig azonban semmilyen lépést nem áll módjukban tenni.

Arra a kérdésre, hogy miniszterelnökként mennyire fogja érvényesnek tartani azt a megállapodást, amelyet Bajnai Gordon és Robert Fico kötött tavaly Szécsényben, azt válaszolta, hogy alaposan tanulmányozni fogják a kormányváltást követően ezt a megállapodást is.

Arra, hogy a leendő kormány Szlovákiával milyen kapcsolatot próbál majd ápolni, Orbán Viktor kifejtette: határozott véleményük van a Szlovákiában működő kormányról, "mindamellett a szlovák népnek és a szlovák nép által megválasztott vezetőknek azt a tiszteletet, amelyet a magyarok és a magunk számára elvárjuk, mindig meg fogjuk adni".

A pártelnök többször is utalt arra, hogy Szlovákiában egy éles választási kampány zajlik, amelynek más a hangütése, mint Magyarországon. A nemzeti kérdés, a nacionalista megközelítésmód teljes polgárjoggal rendelkezik Szlovákiában, aminek a magyarok szenvedő alanyai. "Talán pontosabb, ha azt mondom, tárgyai" - jegyezte meg.

Egy ilyen választási kampányba kívülről beavatkozni rendkívül kockázatos, el kell kerülni, "mi nem ezen a hangon beszélünk, nem is fogunk ezen a hangon beszélni, mi egy másik kultúrát és másik világot képviselünk a politikát illetően" - hangsúlyozta.

Közölte, megvárják a döntést a leendő szlovák parlament összetételét illetően, megvárják, hogy megalakuljon az új szlovák kormány, és utána fel fogják venni a kapcsolatot Szlovákiával, addig azonban nem akarnak részt venni Budapestről az ott zajló politikai és kampányvitákban.

Arra a kérdésre, hogy nem lett volna-e célszerűbb elcsúsztatni a kettős állampolgárság témájának napirendre vételét, Orbán Viktor úgy reagált: álszentség lett volna.

Orbán Viktor közölte azt is, hogy az első, kormányfőként történő külföldi látogatásával kapcsolatban Lengyelországgal vannak tárgyalásban.


 

Katincs a feliratra

Bugár nem zárja ki az együttműködést az MKP-val


2010. május 11. kedd 09:50

Dél-Szlovákiában a Magyar Koalíció Párt a Most-Híd legnagyobb vetélytársa, másutt pedig az összes többi politikai párt, mely a választók kegyeiért küzd - fejtette ki Bugár Béla pártelnök a TASR hírügynökségnek adott interjújában. A párt, választási sikere esetén leginkább a jobboldali pártokkal tudja elképzelni az együttműködést, de a Smert sem zárja ki, ha az változtat eddigi politikáján, egyedül a Szlovák Nemzeti Párttal nem tudják elképzelni a kormánykoalíciót.


 

Robert Fico: nem nyúlunk a kisebbségek jogaihoz

Új, békésebb imidzs, ismét beígért status quo a kisebbségeknek. Tíz év után ismét nyilatkozott lapunknak Robert Fico kijelölt kormányfő.