Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ne hülyéskedjetek, magyarok! Szükségünk van rátok

Ezerkilencszázkilencvent írtunk, elsős gimnazista voltam Trencsénben, amikor életemben először láttam festékszóróval felírva egy falra: „Maďari za Dunaj!”. A szocializmus bukása után felcsapott a nacionalizmus hulláma, amely hosszú évekig rányomta bélyegét mindennapi életünkre és kapcsolatainkra.

Tomáš Strážay, a Szlovák Külpolitikai Társaság szakértője szerint a negatív szlovák–magyar kapcsolatokat gerjesztő tényezőket leegyszerűsítve három osztályba sorolhatjuk: politikai, strukturális és történelmi kategóriákba. „A magyarok kevésbé ismerik történelmüket, mint gondolnák, és szinte semmit sem tudnak arról, hogy a történelem során kiket és hogyan nyomtak el” – mondta annak idején egy szlovák–magyar kapcsolatokkal foglalkozó konferencián Kollai István, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A közös történelem értelmezésének problémái azonban szerinte szlovák oldalon is tetten érhetők. „A mai Szlovákia területét a Szlovák Köztársaságban a szlovák nemzet természetes egységeként írják le, nem pedig azoknak a világtörténelmi eseményeknek a következményeként, amelyek során ennek a két nemzetnek nem sok beleszólása volt az államhatárok meghúzásába. Ez európai szintű döntések következménye volt, ami bizonyos fokú trauma forrása” – jelentette ki Kollai. „Ez a határ nem volt igazságos, egy vegyes lakosságú területen nyilván nem is lehet teljesen igazságosan meghúzni a határt, de igazságosabbat könnyen lehetett volna” – jegyezte meg, azonban elutasította a határmódosítás gondolatát. Nem mernék vitába szállni Kollai Istvánnal, mindenesetre a két nemzet kapcsolatát a mai napig meghatározza együttélésünk az Osztrák–Magyar Monarchiában, mint ahogy a monarchia felbomlása is. A mai magyarok többsége valószínűleg már kisgyerekként hallott a trianoni igazságtalanságról. Mi több, a magyar Országgyűlés 2010. május 31-én jóváhagyta azt a kormányzati javaslatot, amely a trianoni békeszerződés évfordulóját, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. A jogszabály a békeszerződést „a magyarság legnagyobb tragédiájának” nevezi. A mai szlovákok többsége ezzel szemben már gyerekkorától az erőszakos magyarosításról hall, és arról, hogyan nyomtak el a történelmi Magyarországon mindent, ami szlovák. Az én dédapám még kisfiúkoromban mesélt arról, hogy egy csejtei tanító csak azért náspángolta el, mert elsős elemistaként nem tudott magyarul imádkozni. Már ezek a kiindulási pontok világosan jelzik, hogy a szlovákok és a magyarok közötti kapcsolat nem volt – és valószínűleg nem is lehet – problémamentes. Mit tehetünk? Megoldásnak tűnhet, ha a jövőbe tekintünk. És az is, ha tudatosítjuk: a globalizáció korában a mai Magyarországnak és Szlovákiának egyforma szükségletei és gondjai vannak. Szerencsére mindkét nemzet képviselői megértették, hogy közös fellépéssel könnyebben hallathatják hangjukat. „A magyar–szlovák kapcsolatok évezredes együttélésünkre épülnek. Az azonos szövetségi rendszerhez való tartozásunk, a külpolitika számos területén tapasztalható érdekközösségünk, a társadalmi érintkezés megannyi kapcsolódási pontja, és a közös határunk hossza jó alapot biztosít a két ország kapcsolatainak dinamikus fejlődéséhez” – állítja a nagykövetség honlapján olvasható köszöntőjében Magyarország pozsonyi nagykövete, Pető Tibor. Kapcsolataink fokozatos fejlődéséig azonban rögös út vezetett.  
 
Csehszlovákia széthullását Magyarország jó lehetőségnek tartotta arra, hogy megerősítse helyzetét a közép-európai régióban. Szlovákia Magyarország „új” szomszédjává vált, miközben méretét tekintve Csehszlovákia egyharmadát tette ki, és valójában feleakkora volt, mint Magyarország. Legalábbis az elismert Szlovák Külpolitikai Társaság ezt így látja. Az említett időszakot talán legfrappánsabban Antall József akkori magyar kormányfő ismert kijelentése jellemzi, aki jelképesen tizenötmillió magyar miniszterelnökének tartotta magát. Ezek a szavak a szlovákok többségénél természetesen rosszallást, félreértést és nyugtalanságot váltottak ki. Az ilyen megfogalmazások is hozzájárultak ahhoz, hogy Szlovákiában a nacionalisták kerültek hatalomra, akiknek a szóhasználata hosszú évekre megfertőzte a szlovák–magyar kapcsolatokat. A Ján Slotához hasonló emberek elmélyítették közöttünk a meg nem értést és az elidegenedést. A magyarokra tett sértő és botrányos kijelentései miatt Szlovákiában már akkor is sokan szégyenkeztünk. Nehéz és rossz időszak volt ez. Üdítő kivételt csak a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről aláírt szerződés jelentett, amelyet Párizsban, a Matignon-palotában látott el kézjegyével 1995. március 19-én a két akkori miniszterelnök, Vladimír Mečiar és Horn Gyula. „Magyarország újkori történelmében először kötünk olyan megállapodást, amely nem nagyhatalmak diktátuma, hanem saját döntésünk alapján jött létre” – jelentette ki az aláírást követően Horn. Hozzátette, ez a dokumentum nem a lemondás kinyilvánítása, hanem éppen ellenkezőleg, a szlovák–magyar kapcsolatok építésének bizonyítéka. Az, hogy megszületett ez az alapszerződés, nagymértékben köszönhető Édouard Balladur akkori francia miniszterelnöknek is.

Ma 2019-et írunk, és nyugalom van – még ha viszonylagos is.  Elég a nemrégiben lejátszott budapesti futballmérkőzésre és a szurkolók sértő viselkedésére gondolnunk. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke is állandósultnak, nagyobb érzelmi kilengésektől mentesnek tartja kapcsolatunkat. Hasonlóan fogalmazott a Híd elnöke, Bugár Béla is. „Ha létezik is feszültség a szlovák–magyar kapcsolatokban, akkor csak jelentéktelen.” Hogy lehet ez? Mi történt, hogy a Szlovák Nemzeti Párt jelenlegi elnöke, Andrej Danko a Szlovákia–Magyarország mérkőzést a legendás Ferencváros stadionjában, a magyar parlament elnökének, Kövér Lászlónak a páholyából nézi, és választói közül ez senkit nem zavar különösebben? Bugár is csak hitetlenkedve csóválja a fejét, és azt mondja, néhány évvel ezelőtt még senkinek el nem hitte volna, hogy a Fidesz második embere jobban szót ért majd a szlovák nemzetiek elnökével, mint vele.
Kinek köszönhetjük ezt a viszonylagos nyugalmat?

Kapcsolataink jelenlegi színvonala vitathatatlanul a szlovákiai magyar választók érdeme. Csak nekik köszönhetően győzhettük le 1998-ban a mečiarizmust. Hiába próbálják ezt manapság néhányan bagatellizálni, akkoriban tényleg nagyon nagy volt nálunk a tét. Hiszen akkoriban Lengyelország, Csehország és Magyarország is NATO-tag volt, és ha nem jött volna el az a bizonyos töréspont, Szlovákia úgy járhatott volna, mint Lukasenko Fehéroroszországa. Akkoriban nap mint nap szégyenkezhettünk az országunk miatt, mely a barbárok hatalmába került. Nem szabad megfeledkeznünk a volt államfő, Michal Kováč fiának elrablásáról, a titkosszolgálat kihasználásáról politikai ellenfelek megfélemlítésére, a képviselői mandátumok jogtalan megvonásáról, a kiválasztottak vadprivatizációiról, illetve arról a nemzetközi elszigeteltségről, amibe a HZDS, az SNS és a Szlovákiai Munkásszövetség kormánykoalíciója taszította az országot. Az Új Szónak nyilatkozó Bugár Béla is emlegette azt az időszakot, amikor magyarsága miatt verbális támadások érték az utcán.  Vladimír Mečiar veresége közös sikertörténetünk, amely egy diktátor elleni lázadásról és az elit felelősségéről szólt, beleértve a magyar elitet is. A demokráciáért vívott harcot nem nyerhettük volna meg a dél-szlovákiai választók szavazatai nélkül. A magyar választók is segítettek, hogy Szlovákia a „demokrácia útjára” lépjen, amely a visegrádi négyekkel együtt az Európai Unióba, Szlovákia esetében pedig a NATO-ba vezetett.  A szlovákiai magyarságot akkori politikusai győzték meg arról, hogy együtt kell legyőzni a mečiarizmust. 1998-ban félretették nézetkülönbségeiket, legyőzték személyes viszályaikat, összefogtak és így segítették győzelemre a demokráciát. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt akkori politikusai évek elmúltával is megérdemlik mindannyiunk elismerését. A szlovákokét és a magyarokét egyaránt. Az SDK–SDĽ–SOP–MKP-koalíció a választások során alkotmányos többséget szerezve 93 képviselői mandátumhoz jutott! Külön érdemük volt a helyzet rendezésében azoknak a szlovákiai magyar politikusoknak, akik ebben az időszakban a legmagasabb pozíciókba kerültek. Akár Csáky Pál miniszterelnök-helyettesre, akár Bugár Béla házelnökhelyettesre, akár Miklós László környezetvédelmi miniszterre, akár pedig Harna István építésügyi miniszterre gondolunk. Ők győzték meg elsőként a szlovákok túlnyomó részét, hogy a magyaroktól még akkor sem kell félnünk,  ha jelentős posztokra kerülnek. Ők is hozzájárultak ahhoz, hogy Szlovákiába tőkeerős külföldi befektetők érkeztek, akiknek hála emelkedhetett az életszínvonal. A szlovákiai magyar politikusok érdeme is volt, hogy ismét kezdtük megbecsülni közös hazánkat.

A mai MKP-ban ugyan nem szívesen hallanak ilyesmit, azonban kölcsönös kapcsolataink konszolidálásában jelentős tényező volt Bugár Béla személye és karizmája. Mérsékelt fellépésével, tisztánlátásával és humorérzékével már a mečiarizmus idején elnyerte a szlovákok nagy részének szimpátiáját. Ez többé-kevésbé máig kitartott, bár sok szlovák csak nehezen nyeli le a Smerrel és az SNS-szel megkötött kormánykoalíciót. Bugár azonban arra hivatkozik, hogy a Híd politikusai éppen azzal járultak hozzá a szlovák–magyar kapcsolatok javulásához, hogy beléptek ebbe a koalícióba. „Megmentettük a kisebbségi kultúrát, megmentettük a nemzetiségi iskolákat. Csak nem kommunikáljuk megfelelően, hogy mindezt ebben a kormányban sikerült elérnünk” – hangsúlyozta. Szerinte az elmúlt évtized egyértelműen bizonyítja, hogy elképzelésük helyes és eredményes volt a kisebbségek és a régiók számára. „Multietnikus elven alapuló politikánknak a jövőben is van létjogosultsága” – állítja. Menyhárt azonban nem így látja Bugár érdemeit a kölcsönös kapcsolataink rendezése terén. „Nem gondolom, hogy ez egyetlen ember vagy párt politizálásának eredménye lenne. Inkább az lehet az oka, hogy jelenleg nem nyitnak meg olyan témákat, amelyek kiélezhetnék a helyzetet” – nyilatkozta az Új Szónak. Bugár azonban határozottan visszautasítja, hogy mostanában kerülnék az érzékeny témákat. A kisebbségi oktatás megmentésén kívül szerinte ilyen volt a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeinek bővítése vagy a magyarok lakta településeken a kisebbségi nyelvű helységnévtábláknak a szlovákkal azonos méretűre cserélése, valamint a vasútállomások és autóbusz-állomások kétnyelvűsítése is. „Ha  Menyhárt úr a kettős állampolgárság problémájára gondol, azzal is mi foglalkoztunk a Radičová-kormányban. 

A parlament elé került egy kormányjavaslat is, amely mindössze két szavazat híján bukott el. És ki nem szavazta meg azt a törvényt? Matovič és az ő képviselői. És manapság ki fontolgatja a velük való együttműködést? Nem a Híd, az biztos” – emlékeztet. A szlovákok és magyarok közötti viszony konszolidálásában fontos lépés volt az SNS élén történt változás. Ján Slotát Andrej Danko váltotta. Ezáltal pedig enyhült a magyar pártok és a nemzetiek közötti régóta tapasztalható feszültség.  

1998 választási év volt Magyarországon is, ahol a Fidesz és Orbán Viktor kormányfő vezette koalíció került hatalomra. A közös uniós csatlakozás víziója és Szlovákia NATO-tagságának budapesti támogatása egyértelműen hatással volt az együttműködés légkörének alakulására. A születőfélben lévő pozitív kapcsolatok jelképének nevezhetnénk 2001 októberét, akkor a két ország kormányfője együtt adta át az újjáépített Mária Valéria hidat, amely hosszú évek után ismét összekötötte Párkányt és Esztergomot.

A jelenlegi kapcsolatainkat befolyásoló tényezők között megkerülhetetlen két úriember: Orbán Viktor és Robert Fico, akik az elmúlt években a leginkább formálták a két nemzet viszonyát. Akár üzleti érdekek, akár pedig valamiféle külső fenyegetés tette őket szövetségessé, mindenesetre mindketten ismételgették az üzenetet: szükségünk van egymásra. Menyhárt is úgy véli, hogy „az európai politika megköveteli az apró, posztkommunista országok véleményének és lépéseinek összehangolását, és mindkét ország számára pozitívum, hogy a V4-ek Európai Unióval kapcsolatos külpolitikája alapjában véve egységes”. Orbán és Fico érdemeit nem vitatja el Bugár Béla sem. „Ezt nem vonhatjuk kétségbe, különben aligha jelentette volna ki nemrég Orbán, hogy a választások után szívesen folytatná az együttműködést Pellegrini úrral.” Bugár egyúttal emlékeztet, a két ország kapcsolata csak lassan változik. Hiszen 1998 után sem tudtuk elkerülni a turbulenciákat. A szlovákok kétkedve fogadták a határon túli magyarokra vonatkozó, úgynevezett státusztörvényt vagy a két évvel később létrejött Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amely közvetlen kommunikációs eszközt teremtett a magyar Országgyűlés számára a szomszédos országok magyar etnikai pártjainak színében tevékenykedő parlamenti képviselőkkel való kommunikációban. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselői saját parlamentjük jóváhagyása nélkül vehettek részt egy szomszédos állam törvényhozásának ülésein. 2006 augusztusában a változatosság kedvéért a szlovák rendőrség eljárása és Robert Kaliňák akkori belügyminiszter kijelentései kapcsán kapkodtuk a fejünket, miután Malina Hedvig főiskolai hallgatót azért támadták meg, mert az utcán magyarul beszélt. Úgy tűnik, amikor egyetlen magyar párt sem volt tagja a szlovákiai kormánykoalíciónak, kapcsolataink fagypontra jutottak. Ez leginkább 2009 augusztusában volt szembetűnő, amikor a szlovák külügy egy diplomáciai jegyzék útján megtagadta Sólyom László magyar köztársasági elnöktől, hogy a Szlovák Köztársaság területére lépjen. Csak emlékeztetőül, abban az évben a szlovák kormányban erősen nacionalista pártok tevékenykedtek – Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja és a Vladimír Mečiar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom.

Ezeket a tényeket szem előtt tartva a szlovákok nagy része értetlenül tekint a hazai magyar pártok vezetőinek magatartására. A Focus ügynökség szeptemberi felmérése alapján a Híd pártot csak a szavazók 4,1 százaléka választaná. Az MKP-ra még kevesebben, csak a megkérdezettek 3,3 százaléka adná a voksát. A többi párt, mint a Magyar Fórum, az MKDSZ vagy az újonnan alakult Összefogás fél százaléknál is kevesebb szavazatot kapna. Valós a fenyegetés, hogy a parlamentbe 1990 óta először egyetlen magyar párt sem jut be. Márpedig ez sokunkat félelemmel tölt el. Bugár Béla azonban optimista. Állítja, hogy a Híd bejut a parlamentbe. „Amikor kenyértörésre kerül sor, választóink tudják értékelni munkánkat” – jelentette ki elszántan. De vajon miért nem képesek a magyar pártok jelenlegi politikusai megtalálni a közös hangot úgy, mint az említett 1998-as évben? Menyhárt ezzel kapcsolatban azt mondja: „Minden józan ítélőképességű ember, legyen az magyar vagy szlovák, jól tudja, hogy egységben az erő. Tudják ezt Szlovákia déli határán túl is. Biztosan mindenki közös fellépést szeretne, csakhogy – amint ezt a mellékelt ábra mutatja – ez tíz évnyi megosztottság után nem olyan egyszerű. És itt most nemcsak a közös listáról van szó, hanem az értékrendekről is, és arról, hogy ki kellene lépni a kölcsönös bizalmatlanság évtizede alatt megszilárdult nem akarás állapotából. Nemcsak a pártok vezető politikusairól van itt szó, hanem választóinkról is, akik egyelőre nem igazán hisznek abban, hogy az esetleges közeledés valóban őszinte és tartós lehetne.” Bugár is bevallja, hogy az együttműködés nem születik egykönnyen. „Akik nem követik figyelemmel a magyar nyelvű sajtót, nem is tudják, milyen mély a szlovákiai magyar politikai színtér

megosztottsága. Az MKP tíz éven át támadott bennünket, a fiatal generáció egy része pedig erősen hajlik Orbán Viktor politikája felé. Ha koalícióra lépnénk, az érvényes választójogi törvény értelmében hét százalékot kellene szereznünk, ami nem reális. Ezért a Híd megnyitotta jelöltlistáját azok számára, akik érdeklődnek az együttműködés iránt.”  A legközelebbi napokban kiderül, lesz-e ebből valami.  

És hogy mindez miért érdekes a szlovák választók számára? Mert a nyugalom és a megértés kapcsolatainkban mindannyiunk érdeke. Éppen az említett, közelmúltbeli labdarúgó-mérkőzés tette a napnál világosabbá, hogy nagyon könnyen robbanhatnak a gyűlölködésbe torkolló indulatok. De nem kell válogatott szlovák–magyar meccset néznünk, elég elmennünk egy dunaszerdahelyi mérkőzésre. A Prágában élő brit oknyomozó újságíró, Tim Gosling, aki figyelemmel kíséri Közép-Európa politikai és kulturális történéseit, feltérképezte a dunaszerdahelyi FC DAC 1904 körüli helyzetet. A német Deutsche Welle angol nyelvű változatába írta meg riportját. A cikkben rámutat Orbán Viktor magyar kormányfő igyekezetére, amely a labdarúgást saját politikai céljaira akarja fordítani. Az egykori amatőr labdarúgó ezt a sportot erős mágnesnek tekinti céljai elérésében. Orbán kormánya az elmúlt években több mint 1 milliárd eurónyi uniós forrást hívott le hazai és külföldi stadionok építésére, amelyeket szövetséges oligarchái ellenőriznek. Az angol újságíró cikkében rámutat: ez a hálózat más országokba is átnyúlik, példaként Romániát, Horvátországot, Szerbiát, Szlovéniát és Ukrajnát említi, miközben a szlovákiai akadémia egyelőre a legjobb eredményeket tudja felmutatni. Ebben a szellemben formálódik például Romániában az OSK Sepsi klub, melynek szurkolói bázisát főleg az ott élő magyarok alkotják. A DAC a cikk szerint a szeparatizmus egyfajta jelképe. „Az volt az elképzelés, hogy a nemzeti identitás erős jelképét építsék fel, mint amilyen a Barcelona Katalóniában” – mondta elemzőként a DW riporterének Gál Zsolt, aki azóta a Simon Zsolt-féle Magyar Fórumba igazolt. Gosling szerint ennek a tervnek a megvalósításán dolgozik Világi is, akit szerinte „Orbán európai emberének” neveznek. Az utóbbi idők sikerei, írja Tim Gosling, melyek közül a legnagyobb a Fortuna Liga tavalyi második helyezése volt, messziről is idevonzzák a magyarokat, köztük Orbán Viktort is. Dunaszerdahely lakossága ugyan mindössze 22 500 fő, a 12 700-as MOL Arénában azonban csak kevés szék marad üresen egy-egy hazai meccs során. A „sárga-kékek” az elért sikereik miatt a nemzetiségi torzsalkodás új keletű célpontjává is válhatnak. „Nem engedik, hogy megnyerjük a ligát. Minden bírói döntés ellenünk szól” – panaszkodik Sóki Tamás, az YBS Ultras vezetője, aki reméli, hogy a jelentős nemzetiségi keveredés ellenére a dunaszerdahelyi klub gerincét a jövőben egyre több fehér, magyar alkotja. Gosling szerint fennáll a veszély, hogy Szlovákiában a magyar nacionalizmus a szélsőjobboldal malmára hajthatja a vizet a jövő évi parlamenti választás előtt. Ez azonban sem a szlovákoknak, sem pedig a magyaroknak nem érdeke.

Szlovákiában a közelgő parlamenti választás sok mindenben hasonlít az 1998-as voksoláshoz. 2018. február 21-e örökre beírta magát hazánk fekete krónikájába. Méghozzá vérrel. Addig szörnyülködve figyeltük a külföldi híradásokat a világban dúló feszültségekről és újságíró-gyilkosságokról. Azt hittük, nálunk ilyesmi nem fordulhat elő. Tévedtünk. Két fiatalt, Ján Kuciak oknyomozó újságírót és jegyesét, Martina Kušnírovát meggyilkolták. Szlovákia azóta nagyot változott. Lemondott a kormányfő, a belügyminiszter és a rendőrfőkapitány, és a felszínre került mindaz a mocsok, ami alattomosan fojtogatta az országot. Ma ismét útelágazáshoz érkeztünk. Csak az öntudatos szlovákiai magyarok segítségével indulhatunk el a választás után a helyes irányba. A választás tétje ezúttal nem a Smer legyőzése, hanem azé a maffiáé, amelyik Szlovákiát (beleértve Dél-Szlovákiát is) felosztotta maga között, és amelyik csaknem valamennyi szlovákiai párttal kokettált. A választás eredménye meg kell hogy mutassa a maffiának, hogy vannak határok, amelyeket nem lehet átlépni. Egyvalami azonban biztos: a maffia csak úgy, harc nélkül, nem adja vissza nekünk Szlovákiát. Inkább kockáztatja, hogy az egész országot felperzseli, csak hogy ismét hatalomhoz jusson. Az egyes politikai pártok népszerűségét látva mindenki számára nyilvánvaló: egy tisztességes Szlovákia nem engedheti meg magának, hogy elvesszenek a magyar választók szavazatai. Egy szlovák újságírótól talán furcsán hangzik, de mégis: magyarok, ne hülyéskedjetek! Ismét szükségünk van rátok!  

Juraj Martiny

ÚJ SZÓ ONLINE2019. október 13.

EP: elosztották a bizottsági helyeket

Brüsszel/Pozsony | A múlt héten a szlovákiai EP-képviselők átvették mandátumukat, és már az is kiderült, hogy mely szakbizottságokba kerülnek.

Czímer Gábor

2019. július 8. 11:00

Az OĽaNO színeiben az uniós törvényhozásba jutott Peter Pollák (EPP) az EP Kulturális és Oktatási Bizottságának (CULT) lett a tagja. Pollák Szlovákia egyetlen roma származású EP-képviselője. Az SaS-es Lucia Ďuriš Nicholsonová (Európai Konzervatívok és Reformisták, ECR) és az ĽSNS-es Miroslav Radačovský (független) az uniós törvényhozás Foglalkoztatási és Szociális Bizottságában (EMPL) kapott helyet.

Nicholsonová röviddel megválasztása után kérvényezte az SaS-es párttagságának felfüggesztését. A szélsőjobboldali párt színeiben indult Radačovskýra pedig akkor figyelt fel a sajtó, amikor telekügyei miatt lemondásra szólította fel az előző államfőt, Andrej Kiskát.

A smeres Monika Beňová (S&D) kvesztori posztja mellett az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának (ENVI) a tagja lett, akárcsak a Progresszív Szlovákia jelöltje, Martin Hojsík (RE), valamint a Spolu EP-képviselője, Michal Wiezik (EPP) is. Beňová volt az egyik képviselő, aki élesen kritizálta saját pártját, miután a Smer viszonylag rosszul szerepelt az uniós választásokon.

Az SaS-es Eugen Jurzyca (ECR) az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának (IMCO) tagja lett, akárcsak a KDH-s Ivan Štefanec (EPP). A smeres Miroslav Číž a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságba (INTA) ülhet be, míg párttársa, Robert Hajšel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) tagja lett. Míg smeres párttársai a szociális ügyek megoldásával vagy a kettős élelmiszerminőség megszüntetésével kampányoltak, addig Číž a bevándorlást igyekezett veszélyként beállítani. „A migránsok beáramlásával növekszik a bűnözés” – állította. A Marshall Project nevű szervezet a közelmúltban azonban kimutatta, a statisztikák szerint nincs összefüggés a bevándorlás és a bűnözés között.

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságba (LIBE) három szlovákiai EP-képviselő is bejutott: a Progresszív Szlovákia színeiben Michal Šimečka (RE), a Spolutól Vladimír Bilčík (EPP) és a szélsőjobboldali ĽSNS-ből Milan Uhrík (független) is ebben a testületben dolgozhat. Šimečka a lapunknak adott interjúban is hangsúlyozta, az uniós törvényhozásban a szlovákiai magyarok érdekeit is szeretné képviselni. Az EP-nek összesen húsz állandó szakbizottsága van. A bizottságok jelentések elfogadása révén alakítják a jogalkotási javaslatokat, a plenáris ülésen megvizsgálandó módosításokat javasolnak, és tárgyalócsoportokat neveznek ki az Európai Tanáccsal folytatott, uniós jogszabályokkal kapcsolatos jogalkotási tárgyalásokra. Saját kezdeményezésű jelentéseket fogadnak el, szakértői meghallgatásokat szerveznek, valamint ellenőrzik a többi uniós szervet és intézményt. Egy-egy bizottság 25–73 rendes tagból és ugyanannyi póttagból áll.

Tisztelt polgártársak!
Támogassuk Bugár Bélát az államelnok válsztásokban

Orbán: Az Európai Unió fővárosa nem Brüsszel

Miután kútba esett Orbán Viktornak és Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének személyes találkozója, a magyar kormányfő Brüsszel helyett pénteken Pozsonyba utazott és Robert Ficót, a soros uniós elnökségét betöltő Szlovákia miniszterelnökét tájékoztatta a magyar kvótareferendumról, valamint az alaptörvény tervezett módosításáról.

A budapesti vendég a munkaebédet követő sajtótájékoztatón – amelyen kérdések feltevésére nem volt lehetőség – kifejtette: „Mi magyarok, mindig nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy ez EU elnökségét vetésforgóban lássák el a tagállamok. Ezért a felfogásunk szerint az Európai Unió fővárosa nem Brüsszel, mert az EU nem ide, hanem a szabad nemzetek közösségéhez tartozik, és ennek így is kell maradnia. Vagyis változóan Pozsony, Budapest, Bukarest, Berlin és más hely a közösség fővárosa” – vélekedett a magyar kormányfő.

Kassa megyében Pataky Károly indul a megyeelnöki posztért

Saját megyeelnökjelöltet állít a Híd Kassa megyében, a posztért Pataky Károly, Királyhelmec jelenlegi polgármestere indul.

Jakab Elemér, a párt kerületi elnöke úgy gondolja, Pataky jó jelölt, aki nemcsak Kassa és környéke számára jelenthet esélyt a szükséges fejlesztésre, hanem a kerület távolabbi régióiba, a Tőketerebesi, a Nagymihályi és a Rozsnyói járásba is jelentős pozitív elmozdulást, fejlődést hozhat. "A megye minden szegletében új lendületre van szükség. Legyen az az infrastruktúra és az idegenforgalom fejlesztése vagy új munkahelyek teremtése," nyilatkozta Jakab Elemér. Úgy gondolja, Pataky Károly Királyhelmec polgármestereként már bizonyította, hogy nemcsak tudja, mire van szükség a keleti végeken, ezt meg is tudja valósítani.

A Híd a kerületi elnök szerint több párttal is tárgyal a megyeelnök-jelölt támogatásáról. "Olyan jelöltet szeretnénk, akinek nemcsak Kassa és környéke érdekeit képviseli, hanem az egész megyéét, Ágcsernőtől és Szobránctól egész Rozsnyóig,"tette hozzá Jakab Elemér.

Pataky Károly 1977. április 13-án született Királyhelmecen. Nős, két gyermek édesapja. Alap- és középfokú tanulmányait Királyhelmecen végezte, majd közgazdász diplomát szerzett Kassán, vállalati management szakon. Később a Budapesti Corvinus, valamint a Selye János Egyetem segédtanára volt. Ezt követően a királyhelmeci szakközépiskola óraadójaként, illetve a Királyhelmeci Városi Hivatal kulturális osztályának szakelőadójaként, később pedig a város főellenőreként dolgozott. A Tőketerebesi járás elöljárója, majd a Kassa Megyei Önkormányzat ellenőre volt. A Híd párt egyik alapítója, az országos tanács és kerületi elnökség tagja – a tőketerebesi járási szervezet elnöke. Szülővárosában 2006-ban és 2010-ben is önkormányzati képviselőnek választották, 2014 decembere óta Királyhelmec polgármestere.

Híd: Szlovákiának korrupcióellenes csomagra van szüksége

Bugár Béla és Lucia Žitňanská, a Híd képviselői mai sajtótájékoztatójukon bemutatták a párt korrupcióellenes csomagját, amely 20, Szlovákia jogállamiságának megerősítésére szolgáló intézkedést tartalmaz. Véleményük szerint a korrupció Szlovákia egyik legnagyobb problémája.

A Híd a korrupciót és a klientelizmust tartja Szlovákia egyik legjelentősebb problémájának. „Azt tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt négy évben ez a helyzet csak romlott. Robert Fico kormánya ahelyett, hogy megoldaná ezt a súlyos problémát, inkább populista és nem rendszerszintű csomagok osztogatásával foglalkozik“- jelentette ki Bugár Béla. Véleménye szerint rossz, ha a polgárok 95 százaléka azt gondolja, hogy csak akkor lehet sikeres, ha megfelelő kapcsolatokkal rendelkezik. Ezért Bugár szerint Szlovákiának irányt kell váltania, és a következő kormány első lépésének a korrupcióellenes csomag intézkedéseinek elfogadása kellene, hogy legyen.

„Évente több tízezer, főként fiatal ember hagyja el az országot, és nem azért, mert nincs ingyenbusz, vagy mert drágák lennének a természeti iskolák, hanem mert úgy látják, hogy nincs perspektívájuk, látják a mindent átjáró korrupciót, a klientelizmust, a közforrások fosztogatását“- mutatott rá a jelenlegi helyzetre a Híd elnöke. Szintén kijelentette, hogy ezen problémákat nem oldják meg a marketing jelmondatok, amelyek jól hangzanak, hanem kizárólag a tisztességes megoldások. „Olyan tisztességes megoldások, amelyek nem szüntetik meg rögtön varázslatos módon a korrupciót, hanem rendszerszintűen csökkentik a korrupció terét és büntetik azokat, akik elkövették.“ Ehhez nem csak a törvények módosítása szükséges, hanem a társadalomban uralkodó hangulat változása is. A közigazgatás képviselőitől, a rendőrségen és bíróságokon keresztül egészen a polgárokig, akiknek a törvényellenes eljárás feljelentése természetesnek kellene, hogy legyen. „A következő kormánynak erre a változtatására kell erősen törekednie, és prioritásként kell kezelnie. Ismétlem, nem csak szóbeli, hanem tényleges prioritásként“- tette hozzá Bugár Béla.

Lucia Žitňanská szerint Szlovákiának sokkal inkább korrupcióellenes csomagra van szüksége, mint szociális csomagra a jogállamiság megerősítése érdekében. „A korrupcióval és a jogállammal kapcsolatos problémák mindegyikét nem lehet egyetlen nagy, átfogó intézkedés bevezetésével orvosolni, gondoljunk csak vissza arra, hogy a vagyon eredetének igazolása Robert Fico vezértémája volt, de a mai napig senkit sem ítéltek el. Ezért kínálunk a korrupcióellenes csomagunkban 20 olyan intézkedést, amelyek arra irányulnak, hogy csökkentsék a lehetőséget a korrupcióra, hatékonyabbá tegyék a kinyomozását, megerősítsék a polgárok pozícióját, valamint védjék az alkotmányos rendet“- nevezte meg a Híd alelnöke azon területeket, amelyekre összpontosul a korrupcióellenes csomag.

Korrupciós viselkedésre elsősorban ott kerül sor, ahol nincs egyértelmű és számon kérhető szabályrendszer. „A változtatások célja a közigazgatás minőségének javítása, a pártpolitikai befolyás korlátozása a szakmaiságot igénylő posztok esetében, és a szürke zóna a törvényalkotás folyamatára valamint a közpénzek felhasználására gyakorolt hatásának kizárása“- mondta Žitňanská. Ilyen intézkedések például a lobbitörvény, a hatékony offshore cégekkel kapcsolatos törvény, vagy az átlátható pályázati rendszer. A másik terület, elmondása szerint, a korrupció résztvevőinek megbüntetése. „A további változtatások ezért a rendőrséget, az ügyészséget és a bíróságokat érintik, azt a célt követve, hogy kiiktatódjon a politikai ráhatás és lehetővé váljon a nyilvános ellenőrzés“- tette hozzá a Híd alelnöke.

A jogállamot megerősítő korrupcióellenes csomag olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek meghatározzák az állampolgár az államhatalommal szemben képviselt pozícióját. Az összes intézkedés megtalálható itt>>>

Megosztás: 
 
Címkék: 
korrupcióellenes csomag
 
Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok .Legyünk éberek és ne engedjük megszálni Európát iszlámistákkal.
B. Belík
A cikket ezen a web oldalon találja meg.

http://korkep.sk

Fiala-Butora János
2012. 07. 09. 12.39 Válasz

Zsolti, a javaslatod nem nagyon különbözik a mostani helyzettől. Most is a (magyar) kormány állítja fel azokat a szempontokat, ami alapján eldönti, hogy kivel működik együtt. Azt javaslod, hogy a szempont legyen a határon túli magyarság hosszú távú érdeke. A probléma ott van, hogy nincs objektív mérce, ami alapján egyértelműen eldönthető lenne, mi használ hosszú távon a határon túli magyarságnak. Különböző vélemények vannak. És a mostani helyzet a legjobb példa arra, hogy a magyar kormány véleménye erről nem éppen a legmeggyőzőbb.
Vagy meg tudunk egyezni olyan objektív feltételrendszerben, ami egyértelművé teszi, milyen keretek között mozgó pártokkal működjön együtt a kormány, vagy pedig szabad belátásra kell bízni (ami nagyjából a te javaslatod). Utóbbi esetben azonban szerencsésebb a (határon túli magyar) választók, mint a (magyar) kormány döntésére bízni, hogy mi szolgálja a határon túliak érdekeit.

Tetszik (0)
Nemtetszik (0)

Szóljon hozzá

 

 

 

 

Menekültek százai bolyonganak Ausztriában

Prága/Moszkva |

Migránsok százai bolyonganak Ausztria déli részén, a Leibnitzet a szlovéniai Sentilj várossal is összekötő B67-es úton - jelentette az osztrák sajtó csütörtökön.

MTI
Az osztrák hatóságok nem hivatalos becslése szerint Ausztria déli határszakaszán lévő Spielfeld átkelőnél jelenleg 3-4000 migráns tartózkodik, a Leibnitzet Sentilj várossal összekötő B67-es úton pedig migránsok százai bolyonganak.
   
Helyszíni beszámoló szerint a menekültek azt mondják, hogy Németországba akarnak menni, és kérdezgetik, hogy milyen messze van és mennyi idő alatt érhetnek oda. A tolmácsok próbálják nekik angolul elmagyarázni, hogy Németország onnan több száz kilométerre található és több napba vagy akár egy hétbe telhet, míg gyalog elérnek odáig. Az embereket legalább harminc taxi várta délelőtt, azonban a spielfeldi gyűjtőhelynél több busz is állt, hogy elszállítsa őket.
   
Az osztrák vasúttársaság (ÖBB) közlése szerint a Sentilj-Spielfeld-Leibnitz vonalon bizonytalan időre leállt a vonatközlekedés csütörtök délelőtt, mert a menekültek a síneken gyalogolnak. A társaság pótlóbuszokat indított.
   
Hermann Schützenhöfer stájerországi tartományi vezető bírálta a jelenlegi állapotokat, és hangsúlyozta, hogy a határok biztosítása az állam feladata lenne. Schützenhöfer elmondta: a tartományi szervek hetek óta mindent próbálnak megtenni, azonban az unió külső határainak védelme és a regisztrációs pontok, az úgynevezett hot spotok felállítása nélkül nem lesznek urai a helyzetnek. Schützenhöfer egyúttal tarthatatlannak nevezte a Spielfeldnél kialakult helyeztet, és Johanna Mikl-Leitner belügyminisztert arra kérte, hogy erősítse meg a rendőri jelenlétet a régióban, amire a tárcavezetőtől ígéretet is kapott.
   
A stájerországi rendőrség szóvivője elmondta: új befogadózónákat akarnak létrehozni, ezzel is elkerülve azt, hogy a (menedékkérőket Németországba szállító) buszokra ötven helyett háromszáz ember próbáljon meg felszállni. Fritz Grundnig egyúttal a lakosságot is próbálta megnyugtatni, hangsúlyozva, nincs hír arról, hogy bűnözők lennének a menekültek között, hiszen a boltokban mindent kifizettek, és lopásokról még nem érkezett bejelentés.
   
Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter a Kronen Zeitung című osztrák lapban csütörtökön megjelent nyilatkozatában úgy vélte, kétezer fővel kell megemelni a rendőri állományt. A politikus hozzátette: hetek óta tartó kemény munka után az osztrák rendőrség teljesítőképessége határára jutott, és az állománynövelésre azért van szükség, hogy garantálni tudják az ország biztonságát. Mikl-Leitner arról is beszélt, hogy a helyzet jövőre súlyosbodni fog, a hatóságoknak új kihívásokkal kell szembenézniük. 
   

A lap idézett egy rendőri vezetőt, aki szerint jelenleg 28 ezer rendőr teljesít szolgálatot Ausztriában, szeptemberben a rendőrök 420 ezer munkaórát dolgoztak, ennek csaknem a fele túlóra volt.

Prága/Moszkva | Migránsok százai bolyonganak Ausztria déli részén, a Leibnitzet a szlovéniai Sentilj várossal is összekötő B67-es úton - jelentette az osztrák sajtó csütörtökön.

 

Menekültek százai bolyonganak Ausztriában

Kattincs a webre.

Bugár Béla: Szlovákiát óvnunk kell a populizmustól

Madrid | A Híd képviselői is részt vesznek az Európai Néppárt kongresszusán, ami a napokban zajlik Madridban.

 

 
Pozsony |

A Smer-SD-t terheli felelősség a Váhostav építőipari vállalat körül kialakult helyzet kapcsán - hangsúlyozza Bugár Béla. 

Bugár Béla, a Híd elnöke (Somogyi Tibor felvétele)
 
A Híd elnöke erről a közszolgálati rádió szombati politikai vitaműsorában nyilatkozott. Emlékeztett, hogy pártja már tavaly áprilisban olyan javaslatot tett, amellyel a vállalat beszállítói nem váltak volna kisakkozhatóvá a restrukturalizációs folyamatból, ám a Smer-SD ezt az indítványt elutasította. Bugár hozzátette: februárban felvetették, hogy a hitelezőknek legalább 50 százalékot fizessenek ki, és levélben fordult a miniszterelnökhöz a sürgősségi eljárás érdekében, de újfent elutasításban volt részük. 
 

Bugár vitapartnere, Robert Fico Smer-elnök és kormányfő azzal vágott vissza, hogy a kialakult helyzetért még az előző kabinet a felelős, amely a 2010 és 2012 közti időszakban írt alá szerződéseket a Váhostavval. Fico szerint meg kell nézni, hogy a KDH-elnök Ján Figeľ akkori közlekedésügyi miniszter milyen árakat kényszerített a cégre a sztrádaépítés kapcsán. „Már akkor mondtuk, vigyázat, a cég nem lesz képes fizetni a beszállítóinak” – jegyezte meg Fico.

 

 

Boldog Karácsonyi unnepeketkívanok minden magyar polgárnak, és

                                   PF 2015-ben.

Tisztelt magyar polgártársak!
2012.decembr végéig volt Slovákiában magyar kissebég de már megszunt. Már csak Magyar Kozosség létezik. Berényi  elárúlta a magyar kissebséget, mivel csak a saját karierje érdekli. Tudják hogy mi a kulombség a Kissebség és a Kozosség kozott?  A Kissebség az álam alkotó része és alkotmányi jogokkal rendelkezik, viszont a Kozosségnek nincsennek saját jogai az álammal szemben. Az MKP - Magyar koalíció pártja megszunt, és helyette a Magyar kozosség partja nevet viseli.

http://vilagszabadsag.hu/index.php

Bugár Béla az uj szó stúdióban
Kattincson a linkre.

 http://ujszo.com/online/kozelet/2012/11/08/bugar-bela-az-uj-szo-studioban


Veszteni könnyebb!

Nincs abban semmi meglepő, hogy a Bugár vezette párt a legutóbbi MÁÉRT-ülésre sem kapott meghívót. Az egyre szaporodó ballépéseit illetően a Fidesz következetesen valóságtagadóként viselkedik, és ez érvényes a suta nemzetpolitikai megmozdulásaira is. Orbánék makacsul hátat fordítanak a ténynek: szerintük a Híd nem eléggé magyar pártNem törődnek azzal, hogy Bugárék a felvidéki magyar szavazók nagyobbik részét képviselik. Bagóznak arra is, hogy a Híd a szlovákiai magyarok egyetlen legitim képviselője a pozsonyi parlamentben és egészen az előrehozott választásokig a kormányban is hasonló szerepet töltött be.

Ettől még a máértes értekezlet zárónyilatkozatába – hogy, hogy nem – belekerült egy alapvetően pozitív kicsengésű, de a fentiek ismeretében skizofrénnek tűnő megállapítás, amelyik leszögezi: “a magyar-magyar kapcsolatokban, és a szomszédságpolitikában károkat okoz a magyar belpolitika megosztottságának exportálása”. Ez így igaz. Viszont a pesti megosztottság  mint “kiviteli cikk”, valamint a határon túli magyarság ügyeivel való visszaélés hosszú évek óta borzolja a kedélyeket, függetlenül attól, ki áll odaát a kormánykeréknél. Annak idején szörnyülködtünk eleget a 23 millió román munkavállalóval való riogatás miatt és fintorogtunk az elbarmolt népszavazáskor 2004-ben. De ugyanúgy néztünk nagyot, amikor a 2007-es romániai európai parlamenti választásokkor egyesek fittyet hánytak a be nem avatkozás elvére, és magyar belpolitikát erőltettek az erdélyi vokscsatározásra, kockáztatva az RMDSz, egyszersmind az erdélyi magyarság  mandátumhoz jutását Brüsszelben. Itthon, hazai legjobbjaink 2010-ben meg könyöröghettek Martonyinak, odaát pár héttel halasszák már el az állampolgársági törvény magyarországi megtárgyalását, de hasztalan. Véreink csak azért is a szlovákiai kampány részévé tették ezt a roppant égető kérdést, képviselői székhez juttatva Slotát is.

Azóta is rendületlenül folyik a megosztásosdi, kiközösítősdi: a legutóbbi helyhatósági választásokkor Erdélyben a pehelysúlyú MPP, illetve a Tőkés fémjelezte Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mellett kampányolt a Fidesz színe-java,  a  tényleges támogatottsággal rendelkező RMDSz egyszerűen büdös volt nekik. A Hídat, annak létrejötte óta meg szimplán érinthetetlenként kezelik. Egyesek odáig mentek, hogy Bugár politikáját egyenlővé tették a nemzetárulással és a szlovák hatalmi politika kiszolgálásával. Sovány vigasz, ez csak egy olyasvalaki agyszüleménye lehetett, aki adandó alkalommal aprópénzre váltja közjogi méltóságát. Lassan bele kell törődnünk: Pesten nem csak az ép ésszel, hanem a határon túliak fősodor pártjaival is szabadságharcot vívnak. Ahonnan csupán a pillanatnyi érdekeiknek megfelelően piszkálgatnak át a határon. Ez jutott nekünk. Meg az, hogy fityiszt, vagy ha úgy tetszik példát mutassunk a mindenkori magyar hatalomnak. Példát a korábbi sérelmek félresöpréséből, az együttműködési minimum megalkotásából és a normális párbeszéd megalapozásából. Ahogy a hazai magyar pártjaink első emberei is tették ezt az elmúlt hónapokban, többször tárgyalóasztalhoz ülve,  magyar kisebbségi minimumról egyezkedve: együtt firtatták a “hogyan tovább”-ot. Az ilyen hozzáállással csak nyerni lehet. Persze, az utóbbi időben veszteni könnyebb volt. Amelyik mozgalom mellett a magyar kormány kampányolni kezdett, az tuti megtorpant a mandátumküszöb előtt, az bukásra ítéltetett. Úgy tűnt, egy  pesti kortesbeszéd rontást hozó ajándék. Ezért aztán még hálásak is lehettek azok, akikkel az anyaországi pártvezérek mostohán bántak.

De lehet, hogy paradigmaváltás körvonalazódik a szomszédságban, hiszen – ahogy a záródokumentumban olvashatjuk – deklaráció szintjén már károsnak titulálják a megosztottság exportálását. Ha ez a gondolat őszinteségen alapul, netán még be is gyűrűzik, egy nap arra ébredhetünk, beköszönt a tények tisztelete. Esetünkben ez azt jelentené, hogy a nemzetpolitika megkerülhetetlen kérdésein együtt csámcsoghatnának mindazon demokratikus elköteleződésű küldöttek, akik elmondhatják magukról, hogy a határokon innen vagy túl élő magyarok legitim  képviselői.

Sidó Árpád


Az MSZP kiállt a Híd mellett

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a tanácskozás szünetében újságírók előtt elmondta: nagyon sok határon túli vezető jelezte, hogy a megosztottság kárt okoz a nemzetnek. Ezért szeretnék, ha a nyilatkozat deklarálná, hogy a nemzetpolitika pártoktól független ügy, és nem helyes az a politika, amelyik exportálja a magyarországi belpolitikai megosztottságot, és amelyik diszkriminálni akar egyik vagy másik határon túli magyar szervezet között.

Az MSZP szerint a magyar kormánynak minden olyan határon túli szervezetet partnerként kell elfogadnia, amelyet ott helyben a magyar közösség szavazataival vagy más formában legitimál. Mesterházy Attila kérdésre válaszolva azt mondta: a keddi tanácskozásra meg kellett volna hívni a szlovákiai Híd-Most pártot is. Mint kifejtette, a szervezet szerepe a helyi magyarság képviseletében megkerülhetetlen. Úgy látta: ez nem szól másról, mint hogy politikai okokból diszkriminálják a Híd-Most tömörülést.

Fontosnak nevezte továbbá, hogy partnerség illetve párbeszéd legyen a különböző szervezetek között, nem lehet ebből senkit sem kirekeszteni. Ezért deklarálnák a nyilatkozatban, hogy a párbeszéd partnerek között jön létre, nem diktátumok által.
Nem Budapestről kell meghatározni, hogy mit tegyen egyik vagy másik határon túli magyar szervezet vagy közösség - fogalmazott, hozzátéve: a magyar kormány nem válogathat ezek között, azaz a tömörülések szuverenitásába, belső erőviszonyaiba nem kíván beleszólni. Szerinte abban kell támogatni a határon túli közösségeket, hogy szülőföldjükön méltóképpen tudjanak boldogulni. 

 


Kire szavazzon a határon túli magyar?
Katincson a linkre!
http://korkep.sk/cikkek/politika/2012/07/06/8470-kire-szavazzon-hataron-tuli-magyar

Tisztelt kissebségben élo magyar polgártársak olvassak el ezt a cikket a hozászólasokat bele számítva, és gondolkodjanak el azon hogy Onok mit tesznek azért hogy a kulfoldi magyarság ne aszimilálódjon.

 


 

A Híd támogatja a Selye János Egyetem felhívását

A Híd támogatja a Selye János Egyetem felhívását, hiszen egy ilyen komoly döntést, mint az egyetemi megnevezés főiskolára való változtatása, csakis szigorú szakmai megítélés szerint történhet.

Még ha az érvényes előírások alapján az egyetemen valóban nem is teljesíti a feltételeket, ragaszkodunk hozzá, hogy a minisztérium és a kormány vegye figyelembe az egyetem nyilatkozatának érveit döntésének meghozatala előtt.

A nyilatkozat érvei minden jóindulatú döntéshozót arról kell, hogy meggyőzzenek, hogy a két év türelmi idő méltányos kérés az intézmény rövid pályafutására és a kisebbségi közegben alakuló egyetem különleges helyzetére  való tekintettel. Az idő rövidsége miatt az új egyetem nehezebben tudja teljesíteni egy ilyen közegben az összes előírt feltételt - elsősorban a személyzeti követelményeket. Hacsak az egyetem nem szeretne teljes mértékben külföldi szakembereket alkalmazni, amit a Híd nem tart célszerűnek.

Ezért kérjük az oktatási minisztérium és a kormány megértő és méltányos hozzáállását, hogy adjon esélyt a hazai magyar fiataloknak, akik magyarul szeretnék tovább folytatni tanulmányaikat. Fontosnak tartjuk, hogy ezeknek a fiataloknak ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket, és így is gyengíteni Szlovákia, és elsősorban a hazai magyar kissebség értelmiségi bázisát.

Egy ilyen helyzet egyben gyengítené a szlovákiai magyar fiatalok hitét abban, hogy itthon is van lehetőségük érvényesülni, ami a nemzetiségi feszültség fokozásához is vezethet.
 


Budapest |

Régóta nem az a kérdés, csődbe megy-e, vagy csődbe mehet-e Görögország. Görögország praktikusan már csődben van, mert - lévén euróövezeti ország, saját jegybank híján - nincs módja elinflálni államadósságát, és hiteleit csak más országok közpénzéből tudja törleszteni az IMF és az EU adta támogatás révén.

Berlin |

Három pontos tervvel állt elő Soros György az euróválság megoldására.

  • Washington |

    Elhunyt Steve Jobs, az Apple alapítója - közölt szerdán az infokommunikációs hardvercég.

  • London |

    A brit és a világgazdaság válsága "nem normál recesszió", amelyet a hagyományos gazdaságélénkítő eszközökkel - köztük adócsökkentéssel - hatékonyan kezelni lehetne - mondta szerdán a brit kormányfő, hozzátéve, hogy amíg ő Nagy-Britannia miniszterelnöke, hazája nem csatlakozik az euróhoz.


A honfoglalás,....
Kattincs.
http://www.google.sk/search?q=Szent+Isván+a+király&hl=sk&sa=G&biw=1024&bih=638&prmd=ivns&source=univ&tbm=vid&tbo=u&ei=kqW1TZXmMY73sgbplqDgDA&ved=0CE8QqwQ

 


Pravda: A magyarok az autonómiára emlékeztették Pozsonyt

 
Pozsony
|

A magyarok az autonómiára emlékeztették Pozsonyt címmel terjedelmes írásban foglalkozik szombaton a szlovák-magyar viszonnyal a Pravda című független szlovák napilap.

"Nem volt hosszú életű a nyugalom a Duna két partján. A kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvény érvénybe lépésével a magyar politikusok a határon túli magyarok jogait illetően keményebb hangot ütöttek meg, s ezzel felhívták az új szlovák kormány figyelmét arra, hogy a két ország közti feszültség még a távolról sem a múlté" - írja az újság a címlapon indított anyagában.
A lap Németh Zsolt autonómiával, illetve Semjén Zsolt kettős állampolgársággal és az asszimilációs folyamat megállításával összefüggő szavait vette górcső alá.
A szlovák külügyminisztérium az újság szerint "langyosan" fogadta a nyilatkozatokat, s nem kívánt azokra reagálni. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint Német Zsolt kijelentésével Pozsonynak csak akkor kellene foglalkoznia, ha az Szlovákiában hangzott volna el.
"Az Orbán-kormány eurokonform megoldást ajánl a magyar kisebbségnek. Szlovákiában a magyarok között azonban nincs igény az autonómiára" - mondta a lapnak Bugár. Ugyanakkor úgy vélte: a szlovák-magyar viszony megnyugvása érdekében egyelőre egyik fél sem tett semmiféle konkrét lépést.
Mária Sabolová, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alelnöke szerint a szlovákiai magyar kisebbség jogállása megfelel a normáknak, s ezért nincs szüksége a felajánlott kettős állampolgárságra. Sabolovának meggyőződése, hogy januárig, a magyar jogszabály alkalmazásáig, a két fél megtalálja a megoldást. Az újság szerint egyelőre nem ismeretes, hogy miként akarja a szlovák koalíció megoldani a problémát. A Híd pártnak van konkrét elképzelése, de azt nem hozták nyilvánosságra.
Miroslav Cíz, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) képviselője nacionalistának és elfogadhatatlannak minősítette a magyar politikusok kijelentéseit.
A Pravda kommentárjában azt írja: a Németh és Semjén kijelentései azt jelzik, a Fidesznek a nacionalizmus felélesztéséhez nincs szüksége arra, hogy Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja (SNS) a kormány tagja legyen, "jól megvannak nélküle is".
Úgy véli Magyarország gazdasági problémái a Fidesz hatalomra kerülése óta nemigen csökkennek. "Inkább fordítva, mert a megoldások helyett a politikusok csak összeesküvési elméleteket nyújtanak a lakosságnak, mondván, hogy minden rosszat Európa kényszerített a magyarokra, esetleg a nemzetközi imperializmus és a nemzetközi plutokrácia" - írja a lap. Megjegyzi: a "nagy adósságok" törlesztése hangzatos kijelentésekkel Szent István ünnepén könnyebb, mint a valóságos pénzügyi adósságok törlesztése.
"Ma világosan látható, hogy a 19. századi nacionalizmus újjáélesztése a mi kárunkra (a szlovákok kárára) és a vele való visszaélés a Fidesz részéről a belpolitikai harcokban nincs egyenes összefüggésben azzal, hogy milyen kormányzat van hatalmon Pozsonyban" - mutat rá a lap.
Mindezek alapján várható, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok a jövőben sem lesznek idillikusak, mert "a Fidesz jól megvan Slota nélkül is" - zárja kommentárját a Pravda.

 


Ünnepség a komáromi Szent István-szobornál - a helyszínről jelentjük

 Komárom |

Sólyom László nemrég leköszönt magyar köztársasági elnök részvételével vasárnap ünnepség és koszorúzás lesz a tavaly felavatott komáromi Szent István-szobornál. A helyszínről jelenti munkatársunk.

 


 

Június 4. - mindenki Komáromban trianonozik

 2010. június 1. kedd, 19:02 | ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
Pozsony
|

Robert Fico miniszterelnök más közjogi méltóságok kíséretében részt vesz a komáromi Trianon-emlékmű felavatásán - közölte mai sajtótájékoztatóján. A komáromi magyar-szlovák államhatáron felállítandó Trianon-emlékmű gondolatával ma állt elő a Szlovák Nemzeti Párt.

 
 A Jobbik nem készül Komáromba

"Csak arról van szó, hogy ha a magyar Parlament mondott valamit Trianonról, ami nem európai és veszélyes, akkor mi is szeretnénk elmondani azt, amit helyesnek tartunk. Azt, hogy ez egy olyan döntés volt, melynek volt történelmi alapja, s ez, néhány másik döntéssel együtt a második világháború utáni európai berendezkedés alapja, melyet a Szlovák Köztársaság tiszteletben tart" - mondta.

Fico szerint, ha nem emlékeznének meg Trianonról június 4-én, akkor "kétségeket keltenének Szlovákia területi egységét, és a magyar-szlovák határt illetően".

Slota is Trianon-emlékművet emelne Komáromban

Június 4-én Komáromba készül Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, és a párt vezetése, hogy kinyilvánítsák: Komárom szlovák város. Ennek igazolására a szlovák-magyar határon egy Trianon-emlékművet is el akarnak helyezni.
"Meg akarjuk mutatni a magyar nemzetnek, hol a trianoni határ. Meg akarjuk mutatni Komárom képviselőinek, hogy nem fogják nekünk megmondani, mit tehetünk meg egy szlovák városban" - mondta a nemzeti vezető. Slota szerint az emlékműn csak történelmi tények lesznek rögzítve. Slota örömét fejezte ki a trianoni békeszerződés miatt, mert az esélyt adott más nemzeteknek, hogy kitörjenek a magyar fennhatóság alól.

A nemzeti párti politikus élesen bírálta a magyar parlament által tegnap a Nemzeti Összetartozás Napjáról szóló törvényt. Véleménye szerint ennek célja a történelmi Magyarország feltámasztása.

Fico nem érti...
Nem érti Robert Fico miniszterelnök, miért kell idéz meg valaki kilencven évvel ezelőtti rémeket. A szlovák kormányfő szerint a Nemzeti Összetartozás Napjáról hétfőn elfogadott jogszabály óriási feszültséget kelt a közép-európai térségben, bizonytalanná teszi a helyzetet.

"Ezzel kapcsolatban a kormány tájékoztatni fogja az összes hatalmat, akik a trianoni békeszerződés aláírásakor jelen voltak. Határozottan elutasítunk ilyen konstrukciókat, amilyent a magyar parlament hozott. Ez a törvény sem a magyaroknak, sem a Közép-Európában élőknek nem hoz semmi pozitívat" - mondta a kormányfő.

Fico attól tart, hogy a magyar félnek a szlovák-magyar kapcsolatokat aláásó törekvései folytatódni fognak a jövőben is.

A rendőrség felkészült
Pénteken A Trianoni békeszerződés és a jelen címmel rendez konferenciát Komáromban a Matica slovenská, és a Szlovák Nemzeti Párt.

Ezt követően a konferencia résztvevői felvonulnak a városban. Nem hivatalos értesülések szerint pénteken a Jobbik is demonstrációt tervez Komáromban.  A két menet útvonala a Szent István szobornál keresztezhetné egymást. Renáta Čuháková, a Nyitra Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, nem kaptak bejelentést arról, hogy a Jobbik demonstrációra készül Komáromban. "Készen állunk arra, hogy a közrendet fenntartsuk a városban" - tette hozzá.

Bastrnák: nem kaptunk szoborállítási kérelmet
Komárom városa egyelőre nem kapott szoborállítási kérelmet, sem más egyéb, emléktábla elhelyezésére irányuló kérelmet a Szlovák Nemzeti Párttól - mondta mai sajtótájékoztatóján Bastrnák Tibor polgármester.

Ján Slota, a SNS elnöke ma kijelentette, pénteken Trianon-emlékművet avat a Duna parti városban, és nem a városvezetés fogja neki megmondani, mit tehet meg egy szlovák városban.
(SITA, TASR, vkm, Új Szó Online)

 


Fico: biztonsági kockázatot jelent a kettős állampolgárság

 
Pozsony |

Robert Fico miniszterelnök éles kirohanást intézett a kettős állampolgárság intézménye ellen. A kormányfő biztonsági kockázatnak nevezte a kettős állampolgárságot, kormány- és parlamenti ellenlépéseket helyezett kilátásba. Konkrétumokat nem fogalmazott meg, de azt elmondta, a kettős állampolgárság kárára válik majd annak, aki ezt kérni fogja.


 

 

2010. május 10. hétfő 14:41

"Ez az ügy is csak azt bizonyítja, hogy ebben az országban bármi megtörténhet. Szlovákiában manapság egy ilyen eset megoldásaként pedig elég, ha az ominózus plakátokat másnapra leragasztják, és ezzel minden el van intézve..."

 


Kampányszerű ellenőrzés a magyar iskolákban

 
Pozsony
|

Semmilyen bizonyítéka nincs Ján Mikolajnak arra, hogy a magyar iskolák tanulói valóban rosszul tudnak szlovákul. Az egyetlen országos szintű felmérés, a tavalyi Tesztelés 9 is ennek ellenkezőjét mutatta ki. Az oktatási miniszter Sólyom László magyar köztársasági elnök szavaira hivatkozva terjesztette elő azt a javaslatot, amely a kormány szerint javítja a szlovák nyelv oktatásának színvonalát a magyar iskolákban.

 
Peter ?ákovič felvétele

Bugár Béla (Híd) szerint a miniszter és a kormány látszatmegoldásokat keres, és a figyelem elterelésére használja ezt a kifejezetten szakmai problémát. „Azt állítják, hogy a magyar iskolák tanulóinak szlovák nyelvtudása valamivel 50 százalék feletti. Viszont a Tesztelés 9 tavalyi eredménye alapján a magyar tanulók jobb eredményt értek el szlovákból, mint a szlovák iskolák tanulói” – mondta lapunknak a Híd elnöke. A magyar tanulók 61,37 százalékos eredményt értek el, míg a szlovák iskolák diákjai 61,27 százalékra teljesítettek. „A szlovák tanulók eredményével elégedett a minisztérium? – tette fel a kérdést Bugár. – A kormány csak a feszültséget növeli, nem valódi megoldásokat keres.” Szigeti László szerint a kormány az elmúlt négy évben semmit sem tett a szlovák nyelv oktatásáért. „Sajnálatos, hogy az oktatási minisztérium és a kormány számára a magyar iskolák színvonalát kizárólag a szlovák nyelv ismeretének színvonala jelenti” – mondta az MKP volt oktatási minisztere. Kifogásolja azt is, hogy ez az anyag mindennemű egyeztetés nélkül került a kormány elé. Úgy véli, a magyar tanulók általában tudnak szlovákul. „Életkorhoz mérten megfelelően ismerik a szlovák nyelvet” – véli Szigeti. Szerinte inkább azzal lehetne javítani a színvonalat, ha kisebb csoportokban oktathatnák a diákokat, ehhez azonban több pénz kellene. A tegnap elfogadott javaslat a kormány szerint semmibe sem kerül, vagyis megvalósítására egy fillért sem akar költeni a kabinet.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint az oktatási miniszter az elmúlt négy évben inkább ártott, semmint használt. Pék László elnök kijelentette, semmilyen segítséget nem kaptak a szlovák szakos pedagógusok képzéséhez. „A magyar és a szlovák nyelv szerkezete nagyon eltérő, ezért szerintünk a szlovákot idegen nyelvi módszerekkel – a német és az angol nyelv tanításához hasonlóan – kellene oktatni, elsősorban a kommunikációra fektetni a hangsúlyt, a legújabb nyelvoktatási eredmények felhasználásával – mondta Pék. Azzal mindenki tisztában van, hogy a szlovák nem olyan idegen nyelv, mint az angol vagy a német, hiszen itt élünk Szlovákiában, ezért tartjuk fontosnak elsajátítását.”

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Veszteni konyebb

(Belík Bertalan, 2012.10.13 20:38)

Tisztelt Sidó Árpád,
a cikje férevezető és az Ön elfogúltságára mutat.
Kérdem mit csinált a MÁÉRT Orbán és a Fidesz a Romániában és Slovákiában élő magyarokért? Semmit, csak a vizet zavarják és vissza sírják a Trianont ami lehetetlen. A Híd Bugár vezetése alatt a HOLNAPÉRT és békés együtt élésért vívja a csatát míg a Fidesz és az MKP csak egymás ellen uszítja a polgárokat és rontja a békés állam közti együttműködést. Mi Slovákiában élő Magyarok ki tudjuk magunk is harcolni jogainkat, bár nem könnyű.


Ű Ű Ő Ő