Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


  

Híd: Szlovákiának korrupcióellenes csomagra van szüksége

Bugár Béla és Lucia Žitňanská, a Híd képviselői mai sajtótájékoztatójukon bemutatták a párt korrupcióellenes csomagját, amely 20, Szlovákia jogállamiságának megerősítésére szolgáló intézkedést tartalmaz. Véleményük szerint a korrupció Szlovákia egyik legnagyobb problémája.

 

A Híd a korrupciót és a klientelizmust tartja Szlovákia egyik legjelentősebb problémájának. „Azt tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt négy évben ez a helyzet csak romlott. Robert Fico kormánya ahelyett, hogy megoldaná ezt a súlyos problémát, inkább populista és nem rendszerszintű csomagok osztogatásával foglalkozik“- jelentette ki Bugár Béla. Véleménye szerint rossz, ha a polgárok 95 százaléka azt gondolja, hogy csak akkor lehet sikeres, ha megfelelő kapcsolatokkal rendelkezik. Ezért Bugár szerint Szlovákiának irányt kell váltania, és a következő kormány első lépésének a korrupcióellenes csomag intézkedéseinek elfogadása kellene, hogy legyen.

„Évente több tízezer, főként fiatal ember hagyja el az országot, és nem azért, mert nincs ingyenbusz, vagy mert drágák lennének a természeti iskolák, hanem mert úgy látják, hogy nincs perspektívájuk, látják a mindent átjáró korrupciót, a klientelizmust, a közforrások fosztogatását“- mutatott rá a jelenlegi helyzetre a Híd elnöke. Szintén kijelentette, hogy ezen problémákat nem oldják meg a marketing jelmondatok, amelyek jól hangzanak, hanem kizárólag a tisztességes megoldások. „Olyan tisztességes megoldások, amelyek nem szüntetik meg rögtön varázslatos módon a korrupciót, hanem rendszerszintűen csökkentik a korrupció terét és büntetik azokat, akik elkövették.“ Ehhez nem csak a törvények módosítása szükséges, hanem a társadalomban uralkodó hangulat változása is. A közigazgatás képviselőitől, a rendőrségen és bíróságokon keresztül egészen a polgárokig, akiknek a törvényellenes eljárás feljelentése természetesnek kellene, hogy legyen. „A következő kormánynak erre a változtatására kell erősen törekednie, és prioritásként kell kezelnie. Ismétlem, nem csak szóbeli, hanem tényleges prioritásként“- tette hozzá Bugár Béla.

Lucia Žitňanská szerint Szlovákiának sokkal inkább korrupcióellenes csomagra van szüksége, mint szociális csomagra a jogállamiság megerősítése érdekében. „A korrupcióval és a jogállammal kapcsolatos problémák mindegyikét nem lehet egyetlen nagy, átfogó intézkedés bevezetésével orvosolni, gondoljunk csak vissza arra, hogy a vagyon eredetének igazolása Robert Fico vezértémája volt, de a mai napig senkit sem ítéltek el. Ezért kínálunk a korrupcióellenes csomagunkban 20 olyan intézkedést, amelyek arra irányulnak, hogy csökkentsék a lehetőséget a korrupcióra, hatékonyabbá tegyék a kinyomozását, megerősítsék a polgárok pozícióját, valamint védjék az alkotmányos rendet“- nevezte meg a Híd alelnöke azon területeket, amelyekre összpontosul a korrupcióellenes csomag.

Korrupciós viselkedésre elsősorban ott kerül sor, ahol nincs egyértelmű és számon kérhető szabályrendszer. „A változtatások célja a közigazgatás minőségének javítása, a pártpolitikai befolyás korlátozása a szakmaiságot igénylő posztok esetében, és a szürke zóna a törvényalkotás folyamatára valamint a közpénzek felhasználására gyakorolt hatásának kizárása“- mondta Žitňanská. Ilyen intézkedések például a lobbitörvény, a hatékony offshore cégekkel kapcsolatos törvény, vagy az átlátható pályázati rendszer. A másik terület, elmondása szerint, a korrupció résztvevőinek megbüntetése. „A további változtatások ezért a rendőrséget, az ügyészséget és a bíróságokat érintik, azt a célt követve, hogy kiiktatódjon a politikai ráhatás és lehetővé váljon a nyilvános ellenőrzés“- tette hozzá a Híd alelnöke.

A jogállamot megerősítő korrupcióellenes csomag olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek meghatározzák az állampolgár az államhatalommal szemben képviselt pozícióját. Az összes intézkedés megtalálható itt>>>

Megosztás: 
 
Címkék: 

korrupcióellenes csomag

Új választójogi törvény készül

Pozsony |
Új, átfogó, az eddigi szabályokat egy keretben összefoglaló választójogi törvényt készít elő a belügyi tárca.
 
Kaliňák (balról) Adrián Jenčával, a belügyminisztérium közigazgatási főosztályvezetőjével mutatta be a tervezetet (TASR-felvétel
A jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt álló jogszabály néhány részletéről kedden tájékoztatott Robert Kaliňák belügyminiszter. 
 
Az új jogszabály, amelyet a szaktárca tervei szerint már ősszel véglegesíthetnek, bevezetné a kampányszámlát, változtatna a kampányokra felhasználható pénzösszegek maximumain, valamint részben visszaállítaná a kampánycsend intézményét.
 
Kaliňák elmondta: a jogszabályt tavaly ősszel kezdték formába önteni, s bár annak készítése során letettek arról az elképzelésről, hogy teljes mértékben, rendszer szinten változtassák meg a választójogot, a törvény sok újítást hoz majd. A törvényjavaslatot várhatóan már augusztusban jóváhagyja a kormány, de a részletek a belügyminiszter szerint még ezt követően is változnak majd.
 
    A miniszter közlése szerint az új jogszabály egyebek között a választási kampányok jobb ellenőrizhetősége és átláthatóbbá tétele érdekében vezet be változtatásokat. Ezek egyike a pártok, illetve egyéni jelöltek kampányköltségeit tételesen rögzítő kampányszámla bevezetése lenne. Minden, a kampánnyal összefüggő költséget erről a számláról kellene téríteniük a választásokon részt vevő pártoknak és egyéni jelölteknek, különben büntetéssel kell számolniuk.
 
    Új elem, hogy maximálnák a kampányok során felhasználható pénzek összegét is. Kaliňák az államfőjelöltek által felhasználható pénzügyi keret módosítását említette: ez a jelenlegi 130 ezer euróról félmillió euróra emelkedne a javaslat szerint.
 
    A jogszabály több, a választásokkal összefüggő takarékossági intézkedés bevezetésével is számol, ezek egyike a választási bizottságokat érinti. A jelenlegi szabályozás szerint ezekbe az előző parlamenti választásokon legalább 3 százalékos támogatottságot szerző párt tagot delegálhat, a változtatás szerint a jövőben a választási bizottságok tagjainak csak egy része lenne jogosult arra, hogy tevékenységéért pénzdíjazásban részesüljön.
 
    A választójogi törvény a néhány éve megszüntetett kampánycsend intézményének visszaállításával is számol. Az erre vonatkozó szabályozás részletei még nem teljes mértékben ismertek, a belügyminiszter tájékoztatása szerint azonban az már biztos, hogy a választások napja előtt néhány nappal nem szabad majd nyilvánosságra hozni új közvélemény-kutatási eredményeket, e tekintetben egyelőre a 14, illetve 21 napos határidő merült fel. "A közvélemény-kutató intézeteknek nem szabad a politikai harc részévé válniuk" - indokolta a változtatást Kaliňák.

 

  

 

http://nol.hu/kulfold/wikileaks__malina_hedvig

  • Pozsony |

    A Híd kész további tárgyalásokat folytatni koalíciós partnereivel a kisebbséginyelv-használati törvény tervezett módosításáról - jelezte Bugár Béla pártelnok a Markíza televízió Testre szabva című vasárnapi vitaműsorában.


  • Pozsony |

    Nem kell reagálni Orbán Viktor minden egyes köhintésére - mondta a köztévé vasárnapi vitaműsorában Gál Gábor, a Híd képviselője azzal kapcsolatban, hogy a szlovák pártok - főként az ellenzékiek - a napokban élesen bírálták a magyar miniszterelnököt.


Március 15. - megemlékezések Szlovákiában

2011. március 15. kedd, 20:05 | MTI

Szlovákia szinte minden magyarok lakta városában és falvában az utóbbi napokban ünnepeltek és megemlékeztek az 1848/1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 163. évfordulójáról.

 
 Linkajánló

Országos, központi rendezvényt március 15. évfordulója alkalmával a Felvidéken a hagyományoknak megfelelően az idén sem tartottak.

A regionális történelmi emlékhelyek megkoszorúzását, a nagygyűléseket, a színes kulturális rendezvényeket gyakorlatilag mindenütt a különféle magyar szervezetek helyi csoportjai, illetve az önkormányzatok közösen szervezték meg. Néhány településen azonban a szervezők a Híd magyar-szlovák polgári párt képviselőit nem hívták meg a közös ünneplésre.

A megemlékezések egy részét már szombaton és vasárnap megtartották, másutt pedig kedden ünnepeltek. Számos rendezvényen magyarországi szónokok is beszéltek, illetve magyarországi vendégek adtak ünnepi kultúrműsort.

Pozsonyban az évforduló alkalmával ismét megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, amely néhány éve a belvárosi Medikus kertben áll. A szépszámú résztvevő előtt Prőhle Gergely, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának államtitkára mondott ünnepi beszédet, majd versek hangzottak el.

Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen kultúrműsorral kezdődött az ünnepi megemlékezés, majd a résztvevők a Vámbéry téren álló 1848/1849-es magyar forradalom és szabadságharcos emlékműnél hajtottak fejet történelmünk nagy eseménye, és személyiségei előtt.
A koszorúzás és az ünnepség végén az emberek közösen elénekelték a Szózatot.
Révkomáromban szintén több részből állt a megemlékezés: az ünnepelni akarók először Jókai Mór szobránál gyűltek össze, ahol Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke szólt az egybegyűltekhez. Az ottani műsor befejezése után a tömeg átvonult Klapka György szobrához, ahol szintén koszorúztak, s újabb ünnepi beszédek hangzottak el. A műsor a városi művelődési központban ért véget.

Megemlékeztek március 15-éről Nagymegyeren, Kassán, Léván, Rozsnyón, Ipolyságon, Királyhelmecen, Párkányban és néhány tucatnyi kisebb felvidéki magyarok lakta településen is. Rozsnyón a Kossuth-szobornál megtartott ünnepségen Bugár Béla, a Híd elnöke, a szlovák parlament alelnöke is részt vett és beszédet mondott.

A pozsonyi Petőfi-szobrot kedden Rudolf Chmel, a szlovák kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese (Híd) is megkoszorúzta.

Hozzászólások (3):

 


Bugár: Túszhelyzetbe kerültek a szlovákiai magyarok

Bugár a szlovákiai magyarokban félelmet keltő és hisztérikus reakciónak minősítette azt a törvényt, amely válaszként született a szlovák parlamentben a magyar állampolgársági törvényre.
 

 

A Magyar parlament  június 4-ét, az 1920. évi Trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja. 
 
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről
Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk:

1. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért.
2. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei - mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések - kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének - a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló - szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul.
3. §
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
4. §
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt mentve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja.
5. §
Jelen törvény 2010. június 4-én lép hatályba.

 


A kettős állampolgárság a világban

Budapest |

Bár az államok szabadon határozzák meg az állampolgárság megszerzésének feltételeit, a nemzetközi jogi gyakorlatban az állampolgárság nem pusztán formális, hanem a személy és az állam közötti tényleges kapcsolatot feltételező kötelék.


Szlovákok álltak ki magyarokért

 Szlovákia déli részein lakó szlovákok egy csoportja csütörtökön felhívást intézett az északon lakó szlovákokhoz: ne hagyják becsapni magukat politikusok által, akik azt próbálják elhinteni az országban, hogy félni kell a magyaroktól.

„Mi, szlovákok, akik Dél-Szlovákia városaiban és falvaiban együtt élünk a Szlovák Köztársaság magyar nemzetiségű állampolgáraival nagy nyugtalansággal szemléljük, ahogy a felelőtlen politikusok, különösen a Szlovák Nemzeti Párt soraiból, igyekeznek ellenségnek beállítani a magyarokat. Hozzátok, a többi szlovákhoz fordulunk, akiknek nincsenek közvetlen tapasztalatai a szlovákok és a magyarok együttéléséről: ne higgyetek azoknak a esztelenségeknek, amelyeket az úgynevezett hazafiak terjesztenek azért, hogy aggodalmat váltsanak ki bennetek a magyarokkal szemben, és megszerezzék támogatásotokat” - olvasható a felhívásban.
  Az aláírók felhívják a Szlovákia északi és középső részein élő szlovákok figyelmét arra, hogy a „felelőtlen” politikusoknak egyáltalán nem a szlovák nemzet, hanem kizárólag önző érdekeik miatt van szükségük támogatásukra. „A szlovákok ellenségei nem a magyarok. Sem a mieink, a velünk élők (a szlovákiaiak), sem a Magyar Köztársaságban élő magyarok. A mi igazi ellenségünk a gyűlölet és a közéleti durvaság. És ez nem a Duna másik oldaláról érkezik” - áll a felhívásban, amelyhez több mint egy tucat dél-szlovákiai szlovák személyiség, köztisztviselő és polgárjogi aktivista adta nevét.

Az aláírók között van például Jozef Meciar, Vágsellye polgármester-helyettese vagy Ondrej Dostál, ismert polgárjogi aktivista, aki egyebek között a módosított államnyelvtörvény elleni küzdelmével szerzett elismerést országszerte.


A Híd bemutatta kisebbségi programját


 
A Kulturális közösség 2010 címet viselő programcsomag a szlovákiai kisebbségek jogállásával és kultúrájának finanszírozásával foglalkozik.
 A. Nagy László és  Hégli Duąan

A kisebbségek jogállásának érdekében a Híd a majorizáció tilalmának elvét szeretné bevezetni. A. Nagy László a sajtótájékoztatón kifejtette, a tilalom lényege, hogy a többségi nemzetnek tiszteletben kell tartani a kisebbség véleményét az őket érintő kérdésekben. Ezt az elvet alkalmazták például a Csehszlovák szövetségi gyűlésben az alkotmányerejű törvények elfogadása során.

A Híd elnökségi tagja szerint a majorizáció tilalmának elve az őshonos nemzeti kisebbségekre vonatkozna, és az elvet a végrehajtó hatalom szerveiben és a területi és helyi önkormányzatok döntéshozatali folyamatában is érvényesíteni kell.

A párt a majorizáció tiltásának elvét az anyanyelvhasználat, az oktatás, a kultúra területén akarja alkalmazni.

„Meg kell határozni azt is, hogy kit fogunk a kisebbségek képviselőjének tekinteni” – mondta A. Nagy. A Híd ennek érdekében egy országos, ill. regionális nemzeti kisebbségi önkormányzati rendszer kiépitését javasolja.

Hégli Dusán, a kultúráért felelős szakmai csoport vezetője bemutatta a Híd törvényjavaslatát a kisebbségi kultúrák finanszírozásával kapcsolatban. A törvényben helyet kap egy kisebbségi hivatal létrehozása, melynek hatáskörébe tartoznának a kisebbségi intézmények.

A törvényjavaslat szerint a kisebbségi hivatal az állami költségvetésből finanszíroznák. Ez az összeg a kultúrára fordított összkiadások 12%-át tenné ki.

 
Galéria: 
 A. Nagy László és  Hégli Duąan  Sajtótájékoztató március 31-én   A. Nagy, László elnökségi tag
 
 
SNS, Ján Slota, választás, kampány

Slota szerint a szlovákok mindig valamilyen hátsóba furakodnak

 2010. május 1. szombat, 17:56 | SITA
Pozsony
|

Az irigység a szlovák társadalom rákfenéje Ján Slota szerint, ez rombolja a leginkább a nemzet jellemét.

 "Az ezer év alatt szert tettünk még egy rossz tulajdonásgra, hogy mindig valakinek a karjaiban vagyunk - mondta a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a SITA hírügynökségnek nyilatkozva. - Egyszer, már elnézést a kifejezésért, valakinek a hátsó felébe furakodtunk a Szovjetunó felé, amikor a Varsói Szerződés tagállama voltunk. Most a NATO-ban vagyunk, és megint valakinek a hátsójába mászunk. Ez nagyon rossz tulajdonság. Az az öntudatosság, amelyre egy nemzetnek az önállósághoz szüksége van, még csak vár ránk. Még mindig hiányzik belőlünk az önbizalom és a méltóság" - fogalmazott Slota.

Az SNS májusban kezdi a kampányt, amelyre 600-800 ezer eurót költ úgy, hogy nem kell hitelt felvennie, mint más pártoknak, amelyek Slota szerint "már a kapukat és a budikat is teleragasztgatták a képükkel". Odaszúrt Robert Fico Smer-elnöknek, hogy kormányfőként, állami pénzen sorra avatja fel a játszótereket. Úgy véli, a választók az SaS kivételével minden pártot ismernek. Richard Sulíkot csalónak nevezte, aki az interneten keresztül veri át az embereket utópisztikus elképzeléseivel.

Hozzászólások (1):

 

Ad: Lovász Attila: Nyelvi gettó, Új Szó, 2010. március 25.
Másképp kell tanítani a szlovák nyelvet. Kevesebb memoritert kell beiktatni a tananyagba, és a nyelvtan összetettebb részét a középiskolában kell tanulni. Ezt próbálta kifejteni Bugár Béla a vasárnapi vitaműsorban, valamint azt, hogy különbséget kell tenni, hiszen minden gyereknek más a nyelvérzéke.

Van, akinek sok a négy nyelv, van, aki ötöt is játszva megtanul. Van, aki a természettudományokból jó, van, aki a humán tárgyakból. Ezért meg kell adni a lehetőséget, hogy a diák igényeinek és képességeinek megfelelően eldönthesse, hány nyelvet akar (és tud) tanulni.

Mindannyiunkban megvan a felelősségtudat és az elkötelezettség egy művelt társadalom létrehozására. A Híd kiemelt feladatának tekinti az oktató-nevelő munka minőségének és hatékonyságának javítását. Célunk, hogy a diákok aktív szlováktudást szerezzenek, hogy a legjobban érvényesüljenek. Ehhez átgondolt, lépésről lépésre megreformált oktatási rendszerre van szükség. Ennek eléréséhez politikamentes szakmai csoportot kell létrehozni, mely hosszú távon tevékenykedik, munkája minőségi oktatást eredményez. Nem szabad, hogy a négyévenként váltakozó kormányok határozzák meg e szakmai csapat összetételét. Ennek az eredménye egy olyan oktatási reform bevezetése, melynek tanúi lehetünk. A tanárok munkáját megnehezítették, nincsenek tankönyvek, a módszerek átgondolatlanok, s ezért nyugtalan a légkör az iskolákban.

A biztos tudás alapját minden gyermek számára az anyanyelvi oktatás szavatolja. Ezt tudatosítanunk kell. A kisebbségi iskolákban viszont kiemelt figyelmet kell szentelni az anyanyelvi oktatáson kívül a szlovák és (természetesen) az idegen nyelv oktatásának is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar tanítási nyelvű alapiskolákban másképpen, más módszerrel kell tanítani a szlovák nyelvet. Ne állítsuk azt, hogy minden rendben van, mert ezzel csakis a gyermekeinknek ártunk! Fontos, hogy a gyermek megtanuljon kommunikálni szlovákul, viszont az új iskolai reform ezt nem biztosítja. Az iskolákban temérdek a tananyag, sok a nyelvtani követelmény. Ám hogy sajátítsa el a gyermek a nyelvtant, ha még nincs megfelelő szókincse?! A szlovák nyelv a magyar gyermek számára új nyelv. Nem beszél szlovákul sem otthon és sok esetben az utcán sem. A gyermek úgy tanul meg beszélni, hogy először hallja, figyeli, majd megérti a nyelvet. Csak ezután kezd el beszélni. Hasonló módon kellene nyelvet tanítani az alapiskolákban is. Nyelvtant tanítani csak egy bizonyos szókincs elsajátítása után lehet. Ám az alapiskolák új tankönyvei nem a gyermek korának megfelelő szókinccsel dolgoznak (az ötödikes reformtankönyvben ilyen szavak találhatók: liga, palina, klíma, gigantický, charakteristický, rýdzik stb.). Az irodalmi tananyag is túlméretezett: kéthetente egy irodalomórában 94 oldalnyi A4-es formátumú tananyagot kell átvenni az ötödik osztályban.

A tananyagot át kell dolgozni a gyermek képességeinek, korának megfelelően. Az alapiskolákban az alapokat kell megtanítani, s a nyelvtan bonyolultabb részét át kell tolni a középiskolába. Nagy hiba, ha a teljes szlovák nyelvtant az alapiskolában akarjuk beletömni a gyermek fejébe, s a középiskolában csak az irodalommal foglalkozunk.

Minden tanuló felfogóképessége más. Azt kell elérni, hogy a diák megfelelő módon tudjon kommunikálni anyanyelvén, az állam nyelvén és idegen nyelveken, hogy érvényesülni tudjon a hazai és az európai többnemzetiségű környezetben.

PhDr. Oľvald Erzsébet, a Híd oktatási szakmai műhelyének vezetője
Új Szó